Hanva
| Hanva (Chanava) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Besztercebányai |
| Járás | Rimaszombati |
| Turisztikai régió | Sajómente |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1266 |
| Polgármester | Czókoly Lajos |
| Irányítószám | 980 44 |
| Körzethívószám | 047 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 710 fő (2011)[1] +/- |
| Népsűrűség | 37 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 173 m |
| Terület | 18,93 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 Hanva
Pozíció Szlovákia térképén
|
|
| é. sz. 48° 20′ 16″, k. h. 20° 17′ 54″ | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Hanva (szlovákul Chanava) község Szlovákiában a Besztercebányai kerület Rimaszombati járásában. 2011-ben 710 lakosából 616 magyar és 55 szlovák volt.
Tartalomjegyzék |
Fekvése [szerkesztés]
Tornaljától 6 km-re délre, a Sajó jobb partján fekszik.[2]
Nevének eredete [szerkesztés]
Neve a magyar Hanva nemzetségnévből származik. Többféleképpen írták: Honwa, Honua, és Kuzephonua vagyis Közép-Hanva.
Története [szerkesztés]
1293-ban "Apathrevy ~ Apathrewy" vagyis "Apát réve" néven említett hely létezett Hanva határában, egy átkelőhely a Sajón. Hanvát 1266-ban "Honua" néven említi oklevél először. 1295-ben "Hanua" alakban szerepel. A község a honfoglalás után a Hanva nemzetség szállásterületének központja lett. E nemzetség szállásföldjén a 13. században 12 Hanva nevű falu alakult ki, ezt a sajátosságot ikerfalvaknak nevezzük. A középkorban a mai Templomdombon állt a nemzetség monostora, amely azonban nyomtalanul elpusztult. A falu a 16. században a Hanvay, a Darvas család és más nemesek birtoka. Az 1773-as urbárium szerint 31 jobbágy és 12 zsellércsalád lakta. 1828-ban 117 házában 1352 lakos élt, akik főként mezőgazdasággal foglalkoztak. 1851 szeptembere és 1868 között a falu református lelkésze volt Tompa Mihály költő. Tompa vendégeként itt töltötte 1855 nyarát családjával Arany János.
Vályi András szerint "HANVA. Magyar falu Gömör Várm. földes Urai Darvas, és több Urak, lakosai reformátusok, fekszik Rozsnyótól 5, Putnoktól 1 1/2, Rimaszécstõl pedig 1 mértföldnyire, réttye az egész Vármegyében leg jelesebb, mind terjedésére, mind pedig termékenységére nézve, legelõvel a’ szomszéd helységeket is segíti, földgye termékeny, 3 nyomásbéli, erdeje tsekély, piatza Rozsnyón." [3]
Fényes Elek szerint "Hamva, magyar falu, Gömör vmegyében, felülrõl Runya, alólról Lénárdfala helységek szomszédságában rónaságon; a helységnek fele ugyan valamivel emelkedettebb helyen fekszik. Van a reformatusoknak nagy templomjok. A lakosok száma 922-re megy. Mindnyájan magyarul eredetileg beszélnek. Van 32 urbéri, 48 6/8 majorsági telek, 900 hold legelõ, erdõ semmi; szántófölde a mellett hogy mindent, egyszersmind bõ mértékben terem, szénája sok és jó; a marhatenyésztést kedveli a jómódu adófizetõ nép. Ezenkivül birják Darvas, Hanvai Sándor, Ferencz, Hevessi stb. urak. Ut. p. Putnok. " [4]
1910-ben 811, túlnyomórészt magyar lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Gömör-Kishont vármegye Putnoki járásához tartozott. 1938 és 1944 között újra Magyarországhoz tartozott.
Nevezetességei [szerkesztés]
- Református temploma 1830-ban épült. A Szlovákiai Református Keresztyén Egyház zsinatának helyszíne 2002. október 28-án és október 29-én, ahol az ismételten megválasztott Erdélyi Géza letette püspöki esküjét.
- A klasszicista stílusú Hanvay-kúria.
- Itt nyugszik Tompa Mihály költő (1868), aki a falu református lelkésze volt. Sírboltja a templom közelében található. A sírhoz vezető lépcső bal oldalán 1940-ben készített mellszobra áll. A sírkövön olvasható verset Arany János írta.
- A Basa kútjának nevezett forráshoz török kori hagyomány fűződik, melyet Tompa Mihály költeményben örökített meg.
Híres emberek [szerkesztés]
- Itt él Igó Aladár népi fafaragó- és festőművész. Munkásságát a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztjével is megtisztelték.
- Itt született 1940. július 4-én László Béla matematikus, egyetemi tanár.
- Itt született 1940. január 14-én Tóth Elemér költő, író, műfordító, szerkesztő[5].
Források [szerkesztés]
- ↑ http://www.scitanie2011.sk/wp-content/uploads/EV_národnosť_12_7_v12.pdf
- ↑ Hanva online térképen
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda. 1796. Online hozzáférés
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851. Online hozzáférés
- ↑ Tóth László (szerk.): Szlovákiai magyar írók arcképcsarnoka, SZMIT, 2009
- Magyar néprajzi lexikon II. (F–Ka). Főszerk. Ortutay Gyula. Budapest: Akadémiai. 1979. 624. o. ISBN 963-05-1287-4 Online elérés
Külső hivatkozások [szerkesztés]
- Bokor József (szerk.). Hanva, A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET Kft. ISBN 963 85923 2 X (1998)
- Magyar Névarchívum: Gömör vármegye
- Községinfó
- Hanva címere
- Hanva a Gömör-Kishonti régió honlapján
- E-obce.sk
|
||||||||
