Jeszte

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jeszte (Jestice)
Közigazgatás
Ország  Szlovákia
Kerület Besztercebányai
Járás Rimaszombati
Rang község
Első írásos említés 1333
Polgármester Petrik Erika
Irányítószám 980 04
Körzethívószám 047
Népesség
Teljes népesség 186 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 25 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 206 m
Terület 7,55 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Jeszte  (Szlovákia)
Jeszte
Jeszte
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 13′ 08″, k. h. 20° 03′ 12″Koordináták: é. sz. 48° 13′ 08″, k. h. 20° 03′ 12″
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Jeszte (szlovákul: Jestice) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Rimaszombati járásban, Rimaszombattól 22 km-re délre. 2011-ben 186 lakosából 168 magyar és 18 szlovák volt.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A falu valószínűleg már a 11. században keletkezett. Egykori vára a községtől délre emelkedő Várhegyen állt. Már az Árpád-korban elpusztult, mára nyoma sem maradt. A falu első írásos említése 1333-ban "Jezthe" alakban történik. A 14. század elején Zách Feliciáné, majd a Méhy családé. 1427-ben "Lesthe" alakban szerepel az összeírásokban a Lórántffy család birtokában. Később az egri káptalan és a Vécsey család a birtokosai. 1828-ban 19 házában 152 lakos élt, akik főként mezőgazdasággal foglalkoztak.

Vályi András szerint "JESZTE. Jesztitze. Magyar falu Gömör Várm. földes Ura Sturman Uraság, lakosai katolikusok, és másfélék, fekszik Serkéhez 3/4 mértföldnyire, Gesztetének filiája, földgye középszerű, harmad része soványabb, piatzozásai 2, és 5 mértföldnyire. " [2]

Fényes Elek geográfiai szótárában "Jeszte, magyar falu, Gömör és Kis-Honth egyesült vmegyékben, Rima-Szombathoz délre 2 1/2 mfldnyire: 185 kath. lak. Dombos határa meglehetős. F. u. az egri káptalan." [1]

1910-ben 218, túlnyomórészt magyar lakosa volt. A trianoni békeszerződésig területe Gömör-Kishont vármegye Feledi járásához tartozott, majd a csehszlovák állam része lett. 1938 és 1944 között újra Magyarországhoz tartozott.

2001-ben 191 lakosából 175 magyar volt.

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • A falu központi épülete a harangláb, jellegzetes népi építésű lakóházai vannak.
  • Az északra fekvő gesztetei, és a délre fekvő péterfalvi víztározó, valamint a környék erdei kiváló lehetőséget nyújtanak a horgászok, vadászok számára.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]