Jeszte
| Jeszte (Jestice) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Besztercebányai |
| Járás | Rimaszombati |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1333 |
| Polgármester | Petrik Erika |
| Irányítószám | 980 04 |
| Körzethívószám | 047 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 186 fő (2011)[1] +/- |
| Népsűrűség | 25 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 206 m |
| Terület | 7,55 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 Jeszte
Pozíció Szlovákia térképén
|
|
| é. sz. 48° 13′ 08″, k. h. 20° 03′ 12″ | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Jeszte (szlovákul Jestice) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Rimaszombati járásban, Rimaszombattól 22 km-re délre. 2011-ben 186 lakosából 168 magyar és 18 szlovák volt.
Tartalomjegyzék |
Története [szerkesztés]
A falu valószínűleg már a 11. században keletkezett. Egykori vára a községtől délre emelkedő Várhegyen állt. Már az Árpád-korban elpusztult, mára nyoma sem maradt. A falu első írásos említése 1333-ban "Jezthe" alakban történik. A 14. század elején Zách Feliciáné, majd a Méhy családé. 1427-ben "Lesthe" alakban szerepel az összeírásokban a Lórántffy család birtokában. Később az egri káptalan és a Vécsey család a birtokosai. 1828-ban 19 házában 152 lakos élt, akik főként mezőgazdasággal foglalkoztak.
Vályi András szerint "JESZTE. Jesztitze. Magyar falu Gömör Várm. földes Ura Sturman Uraság, lakosai katolikusok, és másfélék, fekszik Serkéhez 3/4 mértföldnyire, Gesztetének filiája, földgye középszerû, harmad része soványabb, piatzozásai 2, és 5 mértföldnyire. " [2]
Fényes Elek geográfiai szótárában "Jeszte, magyar falu, Gömör és Kis-Honth egyesült vmegyékben, Rima-Szombathoz délre 2 1/2 mfldnyire: 185 kath. lak. Dombos határa meglehetős. F. u. az egri káptalan." [1]
1910-ben 218, túlnyomórészt magyar lakosa volt. A trianoni békeszerződésig területe Gömör-Kishont vármegye Feledi járásához tartozott, majd a csehszlovák állam része lett. 1938 és 1944 között újra Magyarországhoz tartozott.
2001-ben 191 lakosából 175 magyar volt.
Nevezetességei [szerkesztés]
- A falu központi épülete a harangláb, jellegzetes népi építésű lakóházai vannak.
- Az északra fekvő gesztetei, és a délre fekvő péterfalvi víztározó, valamint a környék erdei kiváló lehetőséget nyújtanak a horgászok, vadászok számára.
Források [szerkesztés]
- ↑ http://www.scitanie2011.sk/wp-content/uploads/EV_národnosť_12_7_v12.pdf
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda. 1796. Online hozzáférés
Külső hivatkozások [szerkesztés]
|
||||||||
