Baraca
| Baraca | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Besztercebányai |
| Járás | Rimaszombati |
| Turisztikai régió | Gömör |
| Rang | község |
| Polgármester | Richard Szajkó |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 512 fő (2011)[1] +/- |
| Népsűrűség | 45 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 198 m |
| Terület | 11,50 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Baraca (szlovákul Barca) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Rimaszombati járásban. 2011-ben 512 lakosából 356 magyar, 68 roma és 59 magyar volt.
Tartalomjegyzék |
Fekvése [szerkesztés]
Rimaszombattól 12 km-re délnyugatra fekszik.
Története [szerkesztés]
A települést 1334-ben "Barasta" néven említik először, amikor királyi adománykét egy Rátold nevű nemes kapta meg. 1345-ben "Barachcha", 1495-ben "Barza" alakban szerepel. A 16. századtól az egri káptalan birtoka, majd a kassai jezsuitáké. A 17. század végén a hadi események és járványok következtébem elpusztult és még 1773-ban is csak 3 adózó háztartása volt. 1828-ban már 55 háza volt 500 lakossal.
Vályi András szerint "BARACZA. Magyar falu Gömör Vármegyében, birtokosai több Uraságok, lakosai katolikusok, fekszik a’ Sajon túl Gömörtöl fél mértföldnyire, a’ Bátkai völgyben, melly völgy három felé oszlik, egy része délröl Vanka, más része északrol Batka, harmadika pedig napkeletrül Füge felé. Határbéli földgye, gabonát bőven terem; de a’ záporok járják, piatzozása Rosznyon öt mértföldnyire, legelője elég, ’s mind a’ két féle fája, gyűmöltsös kertyei hasznosak, második Osztálybéli." [2]
Fényes Elek szerint "Baracza, magyar falu, Gömör vgyében, egy szűk völgyben fekszik, a putnoki járásban legsárosabb helység. Van a r. katholikusoknak templomjuk, – a lakosok száma öszvesen 428 tétetik. A közbirtok áll 17 urbéri, 5 1/8 majorsági telekből, 17 urbéri zsellérből, – erdeje 1200 holdból áll. Kevés s nem a legjobb szénát termő rétje, az árviznek van kitéve. Hegyes de könnyű munkájú szántófölde mindent megterem. E helységnek 2/4 részit az egri káptalan, 2/4 részit pedig Gencsi József és Kemény birja. Ut. p. Putnok. " [3]
1910-ben 387, túlnyomórészt magyar lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Gömör-Kishont vármegye Tornaljai járásához tartozott. 1920 és 1925 között a korábbi nagybirtokokat felparcellázták, melyekre szlovákokat telepítettek. 1938 és 1945 között Baraca ismét Magyarországhoz tartozott. Földműves szövetkezete 1952-ben alakult. Napjainkra csaknem a teljes lakosságot romák alkotják.
2001-ben 394 lakosából 327 magyar volt.
Nevezetességei [szerkesztés]
Római katolikus temploma 1787-ben épült barokk-klasszicista stílusban.
Külső hivatkozások [szerkesztés]
Források [szerkesztés]
- ↑ http://www.scitanie2011.sk/wp-content/uploads/EV_národnosť_12_7_v12.pdf
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda. 1796. Online hozzáférés
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851. Online hozzáférés
|
||||||||
