Vámosbalog
| Vámosbalog (Veľký Blh) | |||
| Református templom | |||
|
|||
| Közigazgatás | |||
| Ország | |||
| Kerület | Besztercebányai | ||
| Járás | Rimaszombati | ||
| Turisztikai régió | Gömör | ||
| Rang | község | ||
| Polgármester | Csúr Tibor | ||
| Irányítószám | 980 22 | ||
| Körzethívószám | 047 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 1210 fő (2011)[1] +/- | ||
| Népsűrűség | 37 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 216 m | ||
| Terület | 33,01 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
| Koordináták: é. sz. 48° 27′ 00″, k. h. 20° 07′ 00″ | |||
| é. sz. 48° 27′ 00″, k. h. 20° 07′ 00″ | |||
| Vámosbalog weboldala | |||
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |||
Vámosbalog vagy Nagybalog (szlovákul Veľký Blh) község Szlovákiában a Besztercebányai kerület Rimaszombati járásában. Alsó- és Felsőbalog egyesítése. 2011-ben 1210 lakosából 676 magyar, 350 szlovák és 116 roma volt.
Tartalomjegyzék |
Fekvése[szerkesztés]
Rimaszombattól 11 km-re északkeletre a Balog-folyó partján fekszik.
Története[szerkesztés]
A régészeti leletek tanúsága szerint a község területén a bronzkorban a pilinyi kultúra, majd a hallstatt kultúra települése állt. A Balog-folyó völgyébe települt községben a Balog nemzetség a 13. században épített várat. Az 1440-es években Giskra serege foglalta el, de 1451-ben Hunyadi János visszafoglalta. 1608-ban végvár lett, majd Széchy Mária hozományaként Wesselényi Ferenc birtoka. A vár a kuruc harcokban 1677-ben pusztult el. Helyette a Koháryak 1720 körül építettek kastélyt, melynek parkjában láthatók a vár romjai.
A falut 1331-ben "Balog" néven említik először, 1347-ben a vár tartozékaként vámszedőhely volt. 1435-ben "Balogwara", 1506-ban "Vasarosbalog" néven szerepel a korabeli forrásokban. Már a 14. században két falura, Alsó és Felsőbalogra oszlott. A 15. században a Széchy család birtoka. 1427-ben Felsőbalognak 30, Alsóbalognak 9 portája adózott. 1560-ban a balogi erdőben fogták el a törökök Bebek Györgyöt. A 17. századtól a murányi uradalom része volt. 1828-ban Felsőbalog 93 házában 707 lakos élt. 1837-ben 832 lakosa volt, akik főként mezőgazdasággal foglalkoztak. Alsóbalognak 1828-ban 86 háza és 646 lakosa volt, főként mezőgazdasággal foglalkoztak.
Vályi András szerint " Alsó Balog. Magyar falu Gömör Vármegyében, birtokos Ura Gróf Koháry Uraság, és mások, lakosai katolikusok, többen reformátusok, fekszik a’ Tráji, és Peszek puszták mellett, Gömörtöl két mértföldnyire. Határbéli földgye középszerû, legelõje szoross, fája szûken, gyümöltsös hegye, malma helyben; Rimaszombatban piatzozása, lakosai fazekaknak, és deszkáknak árúlásával is kereskednek; második Osztálybéli."[2]
"Felsõ Balog. Magyar falu Gömör Vármegyében, birtokosa Gróf Koháry Uraság, lakosai katolikusok, fekszik az elõbbenitöl nem meszsze, ezen a’ környéken leg nagyobb falu; szántó földgyei, szõlõ hegyei, réttyei hasonlók az elõbbeni falujéhoz, piatzozása közel, jó gyümöltsös kertyei vannak, második Osztálybéli." [2]
Fényes Elek szerint "Alsó-Balogh, magyar falu, Gömör és Kis-Honth egyesült vgyékben R.-Szombathoz 1 mfdnyire: 28 kath., 10 evang. 626 ref. lak., kik 1650 elõtt evang. voltak. Ref. anyatemplom. Határa nem nagy, de jó; szõlõt mivel; gyümölcsöt termeszt; rétjeit a Balogh vize öntözi; erdeje kevés; vizimalma van. F. u. h. Coburg. Ut. p. Rimaszombat." [3]
"Felsõ-Balogh, magyar falu, Gömör és Kis-Honth egyesült vgyékben, Alsó-Baloghhoz közel: 156 k., 654 ref., 21 evang. lak. Urasági kastély. Részint róna, részint dombos határa hasonló az alsó-baloghihoz. Szõlõhegyében sok cseresznyafát tart, erdeje makkos. F. u. h. Coburg, s feje egyik uradalmának." [3]
Felsőbalognak 1910-ben 917, túlnyomórészt magyar lakosa volt. Alsóbalognak 1910-ben 669, túlnyomórészt magyar lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Gömör-Kishont vármegye Feledi járásához tartozott. 1938 és 1944 között újra Magyarország része volt. Alsó- és Felsőbalogot 1943-ban egyesítették. Lakói a háború után a mezőgazdaság mellett az építőiparban és erdei munkákkal foglalkoztak.
Nevezetességei[szerkesztés]
- A Koháry-kastély 1720 körül épült. A 19. században a Coburg hercegi család birtoka lett, akik 1815-ben klasszicista stílusban alakították át. Belsejében 17. századi olajfestmények találhatók. Körülötte angolpark és halastó létesült. Egykor hatalmas vadaskert tartozott hozzá. Ma egészségügyi létesítmény. Parkjában találhatók a 14. századi vár romjai.
- Református templomát erődített fal övezi.
- A település népviseletéről és népszokásairól is híres. Néprajzi gyűjteménye megtekinthető.
Híres emberek[szerkesztés]
- Itt született 1610-ben Széchy Mária a „Murányi Vénusz”, később Wesselényi Ferenc felesége.
- A várban élt várnagyként Gyöngyösi István költő 1663-tól Wesselényi Ferenc nádor titkáraként. Több főúri házasság történetét énekelte meg. Legismertebb műve a „Marssal társalkodó Murányi Vénusz”, melyet úrnőjéről és uráról írt.
- Itt is gyűjtött népdalokat Kodály Zoltán.
- Vámosbalogon született 1936. február 9-én Znám István (+1993) matematikus, egyetemi tanár[4].
Képtár[szerkesztés]
Emlékművek, emléktáblák[szerkesztés]
Református templom[szerkesztés]
Külső hivatkozások[szerkesztés]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ http://www.scitanie2011.sk/wp-content/uploads/EV_národnosť_12_7_v12.pdf
- ^ a b Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda. 1796. Online hozzáférés
- ^ a b Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851. Online hozzáférés
- ↑ Lacza Tihamér (szerk.): A tudomány szolgálatában, Fórum Kisebbségkutató Intézet, 2010
|
||||||||


