Gömörispánmező

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Gömörispánmező (Španie Pole)
Közigazgatás
Ország  Szlovákia
Kerület Besztercebányai
Járás Rimaszombati
Rang község
Első írásos említés 1301
Polgármester Vladimír Bien
Irányítószám 980 23
Körzethívószám 047
Népesség
Teljes népesség 87 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 9 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 381 m
Terület 9,19 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Gömörispánmező (Szlovákia)
Gömörispánmező
Gömörispánmező
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 31′ 15″, k. h. 20° 07′ 36″Koordináták: é. sz. 48° 31′ 15″, k. h. 20° 07′ 36″
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Gömörispánmező (szlovákul: Španie Pole) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Rimaszombati járásban. 2011-ben 87 lakosából 81 szlovák és 6 magyar volt.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Rimaszombattól 22 km-re északkeletre fekszik.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1301-ben "Spanmezew" alakban említik először, de valószínűleg régebbi alapítású. A mai Vámosbalog hatarában állt Balog várának uradalmához tartozott. A 15. – 16. században a Derencsényi család birtoka. Később a murányi váruradalom része. 1427-ben 10 adózó portája volt. Lakói már a töröknek is vasárukkal adóztak, főként kovácsmesterséggel, mészégetéssel, faeszközök készítésével foglalkoztak és később a határában működő vashámorban dolgoztak. 1828-ban 98 házában 810 lakos élt.

Vályi András szerint "ISPÁNY MEZŐ. Spanyo pole. Elegyes tót falu Gömör Várm. földes Ura G. Kohári, és több Urak, lakosai katolikusok, fekszik Jolsvához 1 mértföldnyire, lakosai sok szegeket, és külömbféle fa edényeket készítenek, határja hegyes, réttyei jók. " [2]

Fényes Elek szerint "Ispánmező, Spano-Pole, tót falu, Gömör és Kis-Honth egyesült vmegyékben, Ratkóhoz egy mfdnyire: 11 kath., 799 evang. lak., kik sok vas gereblyét, és fa eszközöket csinálnak. Hegyes határa rozsot, buzát, árpát, középszerüen, de jó minemüségben terem. F. u. h. Coburg s m." [3]

1910-ben 351, többségben szlovák lakosa volt, jelentős magyar kisebbséggel. A trianoni békeszerződésig területe Gömör-Kishont vármegye Ratkói járásához tartozott. A falu fokozatosan elnéptelenedik.

2001-ben 98 lakosából 81 szlovák volt.

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Evangélikus temploma 1810-ben épült klasszicista stílusban.
  • Környéke a hegymászók, vadászok és gombaszedők kedvelt paradicsoma.

Források és jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]