Gömörhegyvég
| Gömörhegyvég (Poproč) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Besztercebányai |
| Járás | Rimaszombati |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1413 |
| Polgármester | Ľubor Kvaka |
| Irányítószám | 982 67 |
| Körzethívószám | 047 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 14 fő (2011)[1] +/- |
| Népsűrűség | 3 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 556 m |
| Terület | 4,03 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 Gömörhegyvég
Pozíció Szlovákia térképén
|
|
| é. sz. 48° 35′ 03″, k. h. 20° 02′ 00″ | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Gömörhegyvég (1899-ig Poprocs, szlovákul Poproč) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Rimaszombati járásban. 2011-ben 14 szlovák lakosa volt.
Tartalomjegyzék |
Fekvése[szerkesztés]
Rimaszombattól 29 km-re északkeletre fekszik, egy kilométeres bekötőút köti össze a Nyustya-Jolsva országúttal (526-os).
Nyugatról Nyustya, délkeletről Dobrapatak, északkeletről Rónapatak községekkel határos.
4,0323 km²-es területe[2] a 20. század során nem változott számottevően.
Története[szerkesztés]
A települést Sebestyén bíró alapította a 15. században. 1413-ban "Felseő Poprocz" alakban említik először. 1450-ben "Podproch" néven említik. 1427-ben 9 porta után adózott. A Derencsényi család birtoka, majd több nemesi családé volt. Lakói állattartással, pásztorkodással, később háziiparral, kézművességgel foglalkoztak. 1773-ban 23 zsellércsalád lakott a településen. 1828-ban 32 házában 301 lakos élt.
Vályi András szerint "POPRÓCZ. Tót falu Gömör Vármegyében, földes Urai Gróf Koháry, és több Uraságok, lakosai külömbfélék, fekszik a’ Ratkói járásban, határja meglehetõs, vagyonnyai középszerûek, második osztálybéli." [3]
Fényes Elek szerint "Poprocs, tót falu, Gömör vmegyében, Ratkóhoz nyugotra 1 1/2 órányira: 301 evang. lak., kik sok fatálat, kanalat faragnak. Határa hegyes és felette sovány. F. u. többen. Ut. p. Rimaszombat." [4]
1910-ben 153, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. A trianoni békeszerződésig területe Gömör-Kishont vármegye Ratkói járásához tartozott. 1918-ban magnezitbánya nyílt itt.
1921-ben 162 lakosa volt, valamennyi szlovák nemzetiségű és (egy kivétellel) evangélikus vallású[5].
2001-ben 27 szlovák lakosa volt. A falu mára fokozatosan elnéptelenedik, 2011-ben már csak 14 lakosa volt[6].
Külső hivatkozások[szerkesztés]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ http://www.scitanie2011.sk/wp-content/uploads/EV_národnosť_12_7_v12.pdf
- ↑ A SZK kataszteri jegyzéke, 2007
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda. 1796. Online hozzáférés
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851. Online hozzáférés
- ↑ Az 1921-es csehszlovák népszámlálás adatai
- ↑ http://portal.statistics.sk/files/Sekcie/sek_600/Demografia/Obyvatelstvo/tabulky/pocet_obyvatelov/2011/poc_obyv_2011_n.zip
|
||||||||
