Ratkószabadi
| Ratkószabadi (Ratkovská Lehota) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Besztercebányai |
| Járás | Rimaszombati |
| Turisztikai régió | Gömör |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1413 |
| Polgármester | Milan Koska |
| Irányítószám | 982 64 |
| Körzethívószám | 047 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 60 fő (2011)[1] +/- |
| Népsűrűség | 11 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 285 m |
| Terület | 5,60 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 Ratkószabadi
Pozíció Szlovákia térképén
|
|
| é. sz. 48° 33′ 45″, k. h. 20° 06′ 00″ | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Ratkószabadi (1899-ig Ratkó-Lehota, szlovákul Ratkovská Lehota) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Rimaszombati járásban. 2011-ben 60 lakosa volt, mindegyik szlovák.
Tartalomjegyzék |
Fekvése [szerkesztés]
Nagyrőcétől 20 km-re délre a Turóc partján fekszik.
Története [szerkesztés]
A település a 13. században keletkezett. 1413-ban "Zazlehota" néven említik először. Régi nevének előtagja Szásza község közelségére utal. Birtokosai a Derencsényiek, a Bakosiak és a Lórántffyak voltak, a 18. századtól a murányi vár uradalmához tartozott. Lakói főként mezőgazdaságból éltek. 1427-ben 14 portával adózott. A 16. század második felében a török hódoltság része volt, lakói nagyrészt elmenekültek. A 17. század végén újratelepítették. 1773-ban 30 család élt a faluban. 1828-ban 49 házában 416 lakosa volt, akik főként mezőgazdasággal foglalkoztak.
Vályi András szerint "LEHOTA. Ratko Lehota. Elegyes falu Gömör Várm. földes Urai Dráskóczy, és több Uraságok, lakosai külömbfélék, fekszik Ratkónak szomszédságában, mellynek filiája, határja nagyobb részént hegyes, kõsziklás, legelõje elég, mind a’ két fája van, piatzozása Ratkón, és Rimaszombatban." [2]
Fényes Elek szerint "Lehota (Ratko), tót falu, Gömör és Kis-Honth egyesült vmegyében, 342 kath., 74 evang. lak., kath. paroch. templommal; sovány, hegyes határral. F. u. többen. Ut. posta Tornalja. " [3]
1910-ben 237, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. A trianoni békeszerződésig területe Gömör-Kishont vármegye Ratkói járásához tartozott.
2001-ben 65 lakosából 61 szlovák volt.
Nevezetességei [szerkesztés]
- Szent Miklós tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1909-ben épült a régi templom helyén.
- Evangélikus temploma 1787-ben épült.
Külső hivatkozások [szerkesztés]
Források [szerkesztés]
- ↑ http://www.scitanie2011.sk/wp-content/uploads/EV_národnosť_12_7_v12.pdf
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda. 1796. Online hozzáférés
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851. Online hozzáférés
|
||||||||
