Kálosa

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kálosa (Kaloša)
Kálosa03.JPG
Községi hivatal
Közigazgatás
Ország  Szlovákia
Kerület Besztercebányai
Járás Rimaszombati
Turisztikai régió Vályi völgy
Rang község
Első írásos említés 1247
Polgármester Vojtech Váradi
Irányítószám 982 52
Körzethívószám 047
Népesség
Teljes népesség 735 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 49 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 198 m
Terület 15,13 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Kálosa (Szlovákia)
Kálosa
Kálosa
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 25′ 20″, k. h. 20° 13′ 27″Koordináták: é. sz. 48° 25′ 20″, k. h. 20° 13′ 27″
Kálosa weboldala
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Kálosa (szlovákul: Kaloša) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Rimaszombati járásban. Alsó- és Felsőkálosa közös közigazgatási egysége.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Tornaljától 10 km-re nyugatra fekszik.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Területén a korai bronzkorban a pilinyi kultúra települése állt. Később a hallstatti kultúra települése, majd a római korban barbár település állt ezen ahelyen.

A mai települést 1247-ben "Calysa" említik először, amikor a tatárjárást követően IV. Béla király várnépeknek adja. 1410-ben "Kalsa", 1427-ben "Kalosa" néven szerepel. 1458-ban már két falu "Also Kalosa" és "Felsew Kalosa".

Alsókalosa a 15. században a Korláti család birtoka. 1683-ban a lengyel-litván hadak elpusztították. 1828-ban Alsókálosának 53 háza és 453 lakosa volt. Lakói mezőgazdasággal foglalkoztak.

Felsőkalosa a 15. században keletkezett az akkori Kalosa, a későbbi Alsókalosa határában. A 16. században a Lórántffy család birtoka. 1683-ban ezt is elpusztította a lengyel-litván sereg. 1773-ban 12 család lakta. 1828-ba 17 háza és 140 lakosa volt, aki mezőgazdasággal foglalkoztak.

A trianoni békeszerződésig területe Gömör-Kishont vármegye Tornaljai járásához tartozott. 1938 és 1945 között mindkét település visszakerült Magyarországhoz. Alsó- és Felsőkálosát 1961-ben egyesítették.

Népessége[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1910-ben Alsókálosának 471, Felsőkálosának 118 túlnyomórészt magyar lakosa volt.

2001-ben 641 lakosából 497 magyar, 97 szlovák és 42 cigány volt.

2011-ben 735 lakosából 484 magyar, 103 szlovák és 97 roma volt.

Híres emberek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Itt született Perjési László lapszerkesztő, főként történeti műveket írt.

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Alsókálosa református temploma 1889-ben épült.
  • A településen két 19. századi klasszicista kúria található.
  • Klasszicista kastélya a 19. század elején épült. Tulajdonosai a Draskóczy, Hámos és Klein családok voltak. 1939 óta községi tulajdon, melyet oktatási célokra alakítottak át. Ma iskola működik benne.

Képtár[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Lásd még[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Kálosa témájú médiaállományokat.