Kálosa

Kálosa (Kaloša)

Községi hivatal
Közigazgatás
Ország	Szlovákia
Kerület	Besztercebányai
Járás	Rimaszombati
Turisztikai régió	Vályi völgy
Rang	község
Első írásos említés	1247
Polgármester	Vojtech Váradi
Irányítószám	982 52
Körzethívószám	047
Népesség
Teljes népesség	735 fő (2011)^[1] +/-
Népsűrűség	49 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	198 m
Terület	15,13 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Kálosa Pozíció Szlovákia térképén Koordináták: é. sz. 48° 25′ 20″, k. h. 20° 13′ 27″48.4222222222, 20.2241666667
é. sz. 48° 25′ 20″, k. h. 20° 13′ 27″48.4222222222, 20.2241666667
Kálosa weboldala
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Kálosa (szlovákul Kaloša) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Rimaszombati járásban. Alsó- és Felsőkálosa közös közigazgatási egysége. 2011-ben 735 lakosából 484 magyar, 103 szlovák és 97 roma volt.

Fekvése [szerkesztés]

Tornaljától 10 km-re nyugatra fekszik.

Története [szerkesztés]

Területén a korai bronzkorban a pilinyi kultúra települése állt. Később a hallstatti kultúra települése, majd a római korban barbár település állt ezen ahelyen.

A mai települést 1247-ben "Calysa" említik először, amikor a tatárjárást követően IV. Béla király várnépeknek adja. 1410-ben "Kalsa", 1427-ben "Kalosa" néven szerepel. 1458-ban már két falu "Also Kalosa" és "Felsew Kalosa".

Alsókalosa a 15. században a Korláti család birtoka. 1683-ban a lengyel-litván hadak elpusztították. 1828-ban Alsókálosának 53 háza és 453 lakosa volt. Lakói mezőgazdasággal foglalkoztak.

Felsőkalosa a 15. században keletkezett az akkori Kalosa, a későbbi Alsókalosa határában. A 16. században a Lórántffy család birtoka. 1683-ban ezt is elpusztította a lengyel-litván sereg. 1773-ban 12 család lakta. 1828-ba 17 háza és 140 lakosa volt, aki mezőgazdasággal foglalkoztak.

1910-ben Alsókálosának 471, Felsőkálosának 118 túlnyomórészt magyar lakosa volt. A trianoni békeszerződésig területe Gömör-Kishont vármegye Tornaljai járásához tartozott. 1938 és 1945 között mindkét település visszakerült Magyarországhoz. Alsó- és Felsőkálosát 1961-ben egyesítették.

2001-ben 641 lakosából 497 magyar, 97 szlovák és 42 cigány volt.

Nevezetességei [szerkesztés]

Alsókálosa református temploma 1889-ben épült.
A településen két 19. századi klasszicista kúria található.
Klasszicista kastélya a 19. század elején épült. Tulajdonosai a Draskóczy, Hámos és Klein családok voltak. 1939 óta községi tulajdon, melyet oktatási célokra alakítottak át. Ma iskola működik benne.