Balogújfalu
| Balogújfalu | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Besztercebányai |
| Járás | Rimaszombati |
| Turisztikai régió | Gömör |
| Rang | község |
| Polgármester | Attila Lakatoš |
| Irányítószám | 98021 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 156 fő (2005) +/- |
| Népsűrűség | 32 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 172 m |
| Terület | 4,83 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 Balogújfalu
Pozíció Szlovákia térképén
|
|
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Balogújfalu (szlovákul Vieska nad Blhom) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Rimaszombati járásban. 2001-ben 150 lakosából 144 magyar volt.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
Rimaszombattól 15 km-re keletre, a Balog jobb partján fekszik.
[szerkesztés] Története
A település a 13-14. században keletkezett. Első írásos említése az 1427-es adóösszeírásban "Wyfalu" alakban történt. Ilsvay György, majd a 15. századtól a Derencsényi család birtoka. A 16. században a Széchy, a 18. században a Koháry család a földesura. 1683-ban a lengyel-litván hadak csaknem teljesen elpusztították. 1828-ban 20 házában 148 lakos élt, akik főként mezőgazdasággal foglalkoztak.
Vályi András szerint "ÚJFALU. Gömör Várm. földes Ura Gr. Koháry Uraság, lakosai többfélék, fekszik Dobóczhoz nem meszsze, mellynek filiája; határja középszerű." [1]
Fényes Elek szerint "Ujfalu, Gömör vmegyében, magyar falu, Radnóth szomszédságában: 5 kath., 143 ref. lak. F. u. hg. Coburg. " [2]
1910-ben 195, túlnyomórészt magyar lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Gömör-Kishont vármegye Feledi járásához tartozott, ezután a csehszlovák állam része lett. 1938 és 1945 között újra Magyarország része volt.
[szerkesztés] Nevezetességei
Református temploma 1872-ben épült neoklasszicista stílusban.
[szerkesztés] Külső hivatkozások
[szerkesztés] Források
- ↑ Vályi András. Magyar Országnak leírása (1796)
- ↑ Fényes Elek. Magyarország Geographiai Szótára (1851)
|
||||||||
