Perjése
| Perjése (Dražice) | |
| Községi hivatal | |
| Közigazgatás | |
| Ország | |
| Kerület | Besztercebányai |
| Járás | Rimaszombati |
| Turisztikai régió | Gömör |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1323 |
| Polgármester | Kovács Krisztián |
| Irányítószám | 980 23 |
| Körzethívószám | 047 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 266 fő (2011)[1] +/- |
| Népsűrűség | 23 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 275 m |
| Terület | 11,51 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
| Koordináták: é. sz. 48° 26′ 13″, k. h. 20° 04′ 00″ | |
| é. sz. 48° 26′ 13″, k. h. 20° 04′ 00″ | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Perjése (szlovákul Dražice) község Szlovákiában a Besztercebányai kerület Rimaszombati járásában. 2011-ben 266 lakosából 127 magyar és 119 szlovák volt.
Tartalomjegyzék |
Fekvése [szerkesztés]
Perjése Rimaszombattól 7 km-re északkeletre, 271 méteres tengerszint feletti magasságban fekszik, a Perjései-patak (Dražický potok) völgyében. A község területének nagy részét erdő borítja. Alsópokorágyon át mellékút köti össze Rimaszombattal, Vámosbalog felé 4 km hosszú út teremt összeköttetést.
Délről Zeherje, nyugatról Rimaszombat (felsőpokorágyi kataszter), északról Balogpádár, keletről pedig Vámosbalog községekkel határos.
Története [szerkesztés]
1323-ban "Peryese" alakban említik először, de a település sokkal régebbi alapítású. 1393-ban "Peryeze" néven Balog várának tartozéka. A 16. században a Széchy család birtoka lett, a 17. században Murány várának uradalmához tartozott. A század végén és a 18. század elején dúlt kuruc háborúkban súlyos károkat szenvedett. 1828-ban 71 házában 567 lakos élt, akik mezőgazdasággal, gyümölcs- és szőlőtermesztéssel foglalkoztak.
Vályi András szerint "PERJESE. Magyar falu Gömör Vármegyében, földes Ura Gróf Koháry Uraság, lakosai külömbfélék, fekszik Dobóczhoz nem meszsze, mellynek filiája, határjának földgye meglehetõs termékenységû, piatzozása közel, legelõje elég, fája van mind a’ kétféle, szõlei, gyümöltsös kertyei is vannak, malmai közel, második osztálybéli. " [2]
Fényes Elek szerint "Perjes, magyar falu, Gömör vgyében, ut. post. Rimaszombathoz 1 mfdnyire, 6 kath., 561 evang. lak. Van szõlõhegye, sok gyümölcse, cseresznyéje, tölgyes erdeje. F. u. h. Coburg. " [3]
1910-ben 414, túlnyomórészt magyar lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Gömör-Kishont vármegye Feledi járásához tartozott. 1938 és 1944 között Magyarországhoz tartozott.
Nevezetességei [szerkesztés]
- Klasszicista stílusú evangélikus temploma a korábbi fatemplom helyén épült 1842-ben. oltárképe 1927-ben készült.
Képtár [szerkesztés]
Külső hivatkozások [szerkesztés]
Források [szerkesztés]
- ↑ http://www.scitanie2011.sk/wp-content/uploads/EV_národnosť_12_7_v12.pdf
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda. 1796. Online hozzáférés
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851. Online hozzáférés
|
||||||||

