Dobóca
| Dobóca | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Besztercebányai |
| Járás | Rimaszombati |
| Turisztikai régió | Gömör |
| Rang | község |
| Polgármester | Annamária Gotlíbetová |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 555 fő (2011)[1] +/- |
| Népsűrűség | 60 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 182 m |
| Terület | 9,20 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Dobóca (szlovákul Dubovec) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Rimaszombati járásban. 2011-ben 555 lakosából 347 magyar, 78 szlovák és 63 roma volt.
Tartalomjegyzék |
Fekvése[szerkesztés]
Rimaszombattól 16 km-re délkeletre a Rima bal partján fekszik.
Története[szerkesztés]
1260-ban említik először. Neve az akkor a környéken gyakori tölgyerdők szláv elnevezéséből származik (dub = tölgy). Eredetileg a Balog várának uradalmához tartozott, majd a 14. századtól a Széchyek birtoka lett. A 17. század közepétől a murányi uradalom része, később a Koháryak, majd a Coburgok birtoka. Lakói főként földműveléssel foglalkoztak.
Vályi András szerint "DOBOCZA. vagy Bobocz. Népes tót falu Gömör Vármegyében, földes Ura Gróf Koháry Uraság, lakosai katolikusok, tótok, ’s magyarúl is beszéllnek, fekszik Rima vize mentében, Serkétöl nem meszsze, határja jó, ha szorgalmatosan miveltetik, szép termékenységű, kivált a’ völgyekben, de a’ partos helyen a’ záporok soványíttyák, piatzozó helyei többek közel, leg inkább Rimaszombatban árúlgattyák el vagyonnyaikat, legelője elég, fája tűzre kevés, épűletre 494semmi, káposztássa jó, keresetre alkalmatos módgya, fuharozással, tserép edényekkel, és szőlő munkával is kereshetnek, itatója, ’s kendert áztató vize alkalmatos, második Osztálybéli." [2]
Fényes Elek szerint "Dobócza, Gömör vm. tót falu, Rima-Szécshez nyugotra 1 1/2 órányira; a Rima mellett: 874 kath. 12 evang. lak., kik azonban magyarul mind tudnak. Kath. paroch. templom. Határa róna és igen termékeny, de erdeje nincs. F. u. h. Koburg. " [3]
1910-ben 752, túlnyomórészt magyar lakosa volt. A trianoni békeszerződésig területe Gömör-Kishont vármegye Feledi járásához tartozott.
2001-ben 537 lakosából 445 magyar és 69 szlovák volt.
Nevezetességei[szerkesztés]
- Szent László király tiszteletére szentelt római katolikus temploma a 14. században épült.
- A Szent János szobor 1789-ben készült.
Külső hivatkozások[szerkesztés]
Források[szerkesztés]
- ↑ http://www.scitanie2011.sk/wp-content/uploads/EV_národnosť_12_7_v12.pdf
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda. 1796. Online hozzáférés
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851. Online hozzáférés
|
||||||||
