Ágostonlak

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ágostonlak (Závadka nad Hronom)
Závadka nad Hronom.JPG
Ágostonlak főutcája
Közigazgatás
Ország  Szlovákia
Kerület Besztercebányai
Járás Breznóbányai
Turisztikai régió Felső-Garammente
Rang község
Polgármester Ján Tešlár
Irányítószám 976 67
Körzethívószám 048
Népesség
Teljes népesség 2459 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 60 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 627 m
Terület 41,18 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Ágostonlak  (Szlovákia)
Ágostonlak
Ágostonlak
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 51′ 00″, k. h. 19° 55′ 00″Koordináták: é. sz. 48° 51′ 00″, k. h. 19° 55′ 00″
Ágostonlak weboldala
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Ágostonlak (1899-ig Zavadka, szlovákul: Závadka nad Hronom) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Breznóbányai járásban. 2011-ben 2459 lakosából 2182 szlovák volt.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Breznóbányától 23 km-re keletre, a Garam partján fekszik.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A települést a vlach jog alapján alapították a 16. században, 1611-ben "Nagypatak" néven említik először. Magyar nevét egykori birtokosa Ágoston coburgi herceg tiszteletére kapta. 1617-ben "Zavadka", 1650-ban "Zavadka" alakban szerepel a korabeli forrásokban. A murányi váruradalom része volt. Lakói állattartással, faáru, fazsindely készítéssel, faúsztatással, idénymunkákkal foglalkoztak. A 18. században határában vasércbányát nyitottak. 1826-ban a vas feldolgozására vashámor épült itt. 1828-ban 123 házában 1126 lakos élt. 1860-tól vasmű működött a településen.

Fényes Elek szerint „Zavadka, Gömör v. tóth f. a Garan völgyében, Polánka és Helpa között: 1337 kath. lak. Nagy határa hegyekből, erdőből, legelőből áll; kevés szántóföld a Garan vidékén a jobbak közé tartozik. F. u. hg. Koburg. Ut. p. Rosnyó”.[2]

Gömör-Kishont vármegye monográfiájában "Závodka, garamvölgyi tót kisközség, 188 házzal és 1506 róm. kath. vallású lakossal. Hajdan a murányi vár tartozéka volt és ennek uraival változtak a birtokosai. Most Fülöp Szász Coburg Gothai herczegnek van itt nagyobb birtoka. Széchi Mária birtoklása idejében Joanelli és Keczer Ferencz bírták zálog czímén. Katholikus temploma 1788-ban épült. A községnek postája Helpa, távírója Pohorella és vasúti állomása Bikás. Ide tartoznak a Sztoski és Klatna telepek".[3]

1910-ben 1526, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Gömör-Kishont vármegye Garamvölgyi járásához tartozott. Lakói a háború után főként a Coburg vasműben dolgoztak, melyet 1926-ban zártak be. Ezután főként mezőgazdaságból, erdei munkákból éltek. 1948 és 1950 között felépült a Sigma gyár, mely sokaknak adott munkát a településen.

2001-ben 2469 lakosából 2367 szlovák volt.

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nepomuki Szent János tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1784-ben épült barokk stílusban. 1932-ben átépítették.

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]