Felsősziklás
| Felsősziklás | |
| Közigazgatás | |
| Ország | |
| Kerület | Besztercebányai |
| Járás | Rimaszombati |
| Turisztikai régió | Gömör |
| Rang | község |
| Polgármester | Ján Durmis |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 155 fő (2011)[1] +/- |
| Népsűrűség | 31 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 236 m |
| Terület | 5,05 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
| Koordináták: é. sz. 48° 28′, k. h. 19° 58′ | |
| é. sz. 48° 28′, k. h. 19° 58′ | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Felsősziklás (1899-ig Felső-Szkálnok, szlovákul Vyšný Skálnik) község Szlovákiában a Besztercebányai kerület Rimaszombati járásában. 2011-ben 155 lakosából 148 szlovák volt.
Tartalomjegyzék |
Fekvése [szerkesztés]
Rimaszombattól 10 km-re északra a Rima bal partján fekszik. Nyugatról Rimaráhó és Kecege, északnyugatról Rimazsaluzsány, északról Karaszkó, keletről és délről Alsósziklás községekkel határos.
Története [szerkesztés]
A település a 14. században keletkezett, 1334-ben "Zkalnuk" alakban említik először. 1456-ban "Zkalnok ultraque", 1481-ben "Felsewzkalnok" néven szerepel az írott forássokban. Birtokosai ozsgyáni nemesek voltak. Lakói fazekassággal, fuvarozással, házalással foglalkoztak. 1828-ban 20 házában 222 lakos élt. A 19. században márványbánya üzemelt a településen.
Vályi András szerint "Alsó, és Felsõ Szkálnok. Két tót falu Hont Várm. földes Urai mind a’ kettõnek több Uraságok, lakosai többnyire evangelikusok, fekszenek Rahóhoz, ’s Kraszkóhoz nem meszsze; határbéli földgyeik 3 nyomásbéliek, kétszeres búzát, rozsot, zabot, ’s imitt amott tiszta búzát is teremnek, réttyei kevesek, legelõjök középszerû, Alsó Szkálnoknak erdeje elpusztúlt, ezé pedig tõlgyes, és bikkes, de nem igen nagy. Amott hajdan szõlõk is vóltak, ’s Maginhrad hegyén régenten Vár vala, most tsak a’ Sántzoknak, és kõfalaknak maradványai szemlélhetõk. Az Alsó Szkálnokiak alföldön való aratással, pályinka fõzéssel, és annak elárúlásával is keresik élelmeket." [2]
Fényes Elek szerint "Felsõ-Szkálnok, tót falu, Gömör és Kis-Honth egyesült vármegyében, 2 kath., 220 evang. lak. F. u. többen. " [3]
1910-ben 158, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Gömör-Kishont vármegye Rimaszombati járásához tartozott.
Híres emberek [szerkesztés]
- Itt született 1829-ben Ján Botto szlovák költő, a "Jánosík halála" című epikus mű szerzője. Szülőháza ma is megvan, a községben mellszobra áll.
Külső hivatkozások [szerkesztés]
Jegyzetek [szerkesztés]
- ↑ http://www.scitanie2011.sk/wp-content/uploads/EV_národnosť_12_7_v12.pdf
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda. 1796. Online hozzáférés
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851. Online hozzáférés
|
||||||||

