Csetnek

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Csetnek (Štítnik)
Evanjelicky kostol-Stitnik.jpg
Csetnek 14. századi evangélikus temploma
Közigazgatás
Ország  Szlovákia
Kerület Kassai
Járás Rozsnyói
Rang község
Polgármester Ladislav Belányi
Irányítószám 049 32
Körzethívószám +421-58
Népesség
Teljes népesség 1544 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 45 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 345 m
Terület 34,54 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Csetnek (Szlovákia)
Csetnek
Csetnek
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 39′ 28″, k. h. 20° 21′ 54″Koordináták: é. sz. 48° 39′ 28″, k. h. 20° 21′ 54″
Csetnek weboldala
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Csetnek (szlovákul Štítnik) község Szlovákiában, a Kassai kerület Rozsnyói járásában.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Rozsnyótól 13 km-re nyugatra, az azonos nevű patak partján fekszik.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1243-ban IV. Béla király oklevelében „Chitnek” alakban említik először, melyben a birtokot Bebek Mátyás fiainak adja. A település egykor szász bányaváros volt. 1258-ban „Chytnuk”, 1291-ben „Csethnik”, 1294-ben „Sytnik”, 1330-ban „Olchytnuk”, 1331-ben „Schithenik” néven bukkan fel az írott forrásokban. 1320-ban vásártartási és vámszedési jogot kapott. Városi jogait 1328-ban Károly Róberttől kapta. A község története kezdettől fogva szorosan összefonódott a bányászattal. 1344-ben említik, hogy a bányászathoz vízienergiát is felhasználnak. Ez az első említés ilyen jellegű vízienergia felhasználásról a mai Szlovákia területén. Plébániatemploma 1355-ben már állt. Egykori vízivára a 13. században épült, később a 17. század elején várkastéllyá építették át, 1667-ben már négy emeletes. 1685-ben a kurucok felégették. 1694-ben egy másik kisebb udvarház is volt itt I. Rákóczi Ferenc tulajdonában. A városban 1427-ben 67 adózó porta volt. 1555-ben, 1710-ben és 1739-ben pestisjárványok pusztítottak, melyek összesen 1700 áldozatot követeltek. A 17. századtól terjedt a kézművesség, megalakultak a cipászak, csizmadiák, szabók, mészárosok és gombkötők céhei. Lakói az általuk termelt zöldséggel, gabonával, borral, sóval, dohánnyal kereskedtek. 1759-ben Mária Terézia városi jogait megvonta, de 1781-ben II. József és 1791-ben II. Lipót újból megerősítette. 1803-ban egy nagy tűzvészben az akkori kisváros nagy része leégett. A 19. század elején a helyi ipar jelentős fejlődésnek indult, vasolvasztók és műhelyek épültek. 1837-ben 2274 lakosa volt. 1832-ben alapították réz és vasfeldolgozó gyárát, mely a 20. század elejéig üzemelt. 1883-ban két nagyolvasztó és több kohó épült a kitermelt ércek feldolgozására. A vasipar a 20. században indult hanyatlásnak.

Vályi András szerint "CSETNEK. Mező Város Gömör Vármegyében, számos Uraknak lakó helye, lakosai katolikusok, evangelikusok, és reformátusok. Nevezetét, vagy a’ hajdani Csetneki Nemzetségtöl vette, vagy azzal közös vala, melly Nemzetségnek férfi ága ki halván, a’ leány ágon is sokáig fel tartatott a’ birtoki hatalom, fekszik e’ Város Rosnyótól egy mértföldnyire, egy magos hegy alatt lévő völgyben, melly a’ Jolsvai határtól elválasztya, egy folyó vizetskéje van, melly öt nagyobb vas hamorait hajtya, két kapát készítő hámora is van; vertt vasa nevezetes. A’ Városi épűletek leg inkább fábol készűltek, lakosai erőss emberek, ’s némellyeknek kemény, ’s kedvesség nélkűl való beszédbéli módgyok van, szorgalmatos 417kereskedők, ’s mind vassal, mind borral, mind élettel béjárják a’ hazabéli nevezetesebb Városokat. Mások pedig kézi, és vas hámorbéli munkával szántással, is foglalatoskodnak, némellyek külömbféle mesterségeket űznek. Egy elpusztúltt kastély is van benne. Ispotállya a’ Gyöngyösi Fundatzioból tartatik fel. Nevezetes határjában Tér hegye, mellyben most számos bányák nyittatnak fel. Ide tartoznak Jedlótz, és Tornava szabad puszták is. Fel tartatik itten még az a’ régi szokás is, hogy újj esztendőben, az újj választott Biró pénzt hányat a’ szegényeknek. Határbéli szántó földgyei termékenyek, legelője elegendő, fája tűzre, és épűletre, marháinak itató helye alkalmatos, három piatzozása közel mint egy mértföldnyire, makkja tsekély, szilvássai jók, első Osztálybéli. "[2]

Fényes Elek szerint "Csetnek, (Csetnekinum, Stitnik) szabadalmas tót mező-város, Gömör és Kis-Honth egyesült vgyékben, Rosnyóhoz nyugotra 1/2 mföld. 546 kath., 1728 evang. lak. Mind a katholikusoknak, mind az evangelikusoknak derék oskolájuk s szentegyházuk van itt, s az evang. templom különösen szép régi goth épület. Van itt továbbá két kórház, városi tanácsház, sok csinos kő-épület, mintegy kétszáz kézmives és kereskedő. Határa völgyekből, hegyekből áll, s mivel szántófölde nem sok, legfőbb gazdasága, hires vasat adó bányáiban, s hámoraiban fekszik; ezenkivül kereskedik vassal, borral, gabonával, szalonnával, sajttal, s végre fuvarozik. Lakosai részint ollyanok, kik földesuri joggal élnek, részint köznemesek, részint pedig polgárok, tulajdon tanács alatt, s ezek egyszersmind a vérhatalmi és vásártartási jogot is gyakorolják. E város régi német lakosi a 16-ik században tótosodtak el egészen."[3]

A trianoni békeszerződésig Gömör-Kishont vármegye Rozsnyói járásához tartozott.

Népessége[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1910-ben a falunak 1474, többségben szlovák lakosa volt, jelentős magyar kisebbséggel.

2001-ben 1523 lakosából 1401 szlovák volt.[4]

2011-ben 1544 lakosából 1293 szlovák, 22 cigány, 20 magyar, 10 cseh, 2 ukrán, 1-1 ruszin, orosz és bolgár és 194 ismeretlen nemzetiségű volt.

Híres emberek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • A várkastélyt a múlt század végén korszerűsítették, ma is épen áll.

"...A várban sűrűn változtak a tulajdonosok: 1420-ban már a Csetnek család a vár ura, majd lettek tulajdonosai a Horváthok, Bakosok, Andrássyak, Thökölyek, Rokfalussyak. 1700-ban a Rákócziak a gazdák, majd ismét az Andrássyaké s a Szontaghoké...[5]

  • Plébániatemploma 14. századi gótikus, korabeli freskókkal. 1460-ban a templom déli és középső részét újjáépítették, az északi részt azonban sohasem fejezték be. A templomot 1970-ben a szlovák kulturális örökség részévé nyilvánították.
  • Evangélikus temploma valószínűleg 13. századi eredetű, mert 1786-ban feljegyezték, hogy egy akkor eltávolított kőszekrényen 1286-os évszám volt látható. A templomot a 15. században bővítették. Itt működik Szlovákia legrégibb, 1492-ben épült orgonája[6], berendezése jórészt eredeti reneszánsz kori. Freskóit olasz reneszánsz művészek készítették, oltárképét Hans Aachens festette. Mellette egykor a pálosok kolostora állott, melynek alapfalai a 19. század végén még látszottak.
  • A faluban ma is több rokokó-klasszicista kúria áll. Ilyenek a Szontágh, a Sárkány és a Sebők családok kúriái.
  • Barokk pestisoszlopa 1710-ben a sok áldozatot követelő pestisjárvány után épült.
  • A klasszicista városháza 1780-ban épült klasszicista stílusban.
  • Gyöngyösi István síremléke. Homokkőből készült síremlékét 2004-ben újították fel.

Képgaléria[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Csetnek témájú médiaállományokat.