Hubó
| Hubó (Hubovo) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Besztercebányai |
| Járás | Rimaszombati |
| Turisztikai régió | Tornalja környéke |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1235 |
| Polgármester | Hubay László |
| Irányítószám | 980 50 |
| Körzethívószám | 047 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 142 fő (2011)[1] +/- |
| Népsűrűség | 13 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 233 m |
| Terület | 11,08 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 Hubó
Pozíció Szlovákia térképén
|
|
| é. sz. 48,3988°, k. h. 20,3683° | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Hubó (szlovákul Hubovo) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Rimaszombati járásban. 2011-ben 142 lakosából 119 magyar és 14 szlovák volt.
Tartalomjegyzék |
Fekvése [szerkesztés]
Tornaljától 4 km-re délkeletre, a Bódvai-dombság keleti részén fekszik.
Története [szerkesztés]
A falu a 11. században a gömöri váruradalom területén keletkezett. Lakói adómentességben részesültek. 1235-ben "Habon" néven említik először. Neve valószínűleg a szláv huba (= gomba) főnévből származik. 1411-ben nemesi község volt. 1449-ben "Hwba" néven tűnik fel oklevélben. Története folyamán nagyrészt a helyi nemes Hubay család birtoka volt. 1828-ban 67 háza és 622 lakosa volt. Lakói főként szőlőtermesztéssel foglalkoztak.
Vályi András szerint "HUBO. Magyar falu Gömör Várm. földes Urai külömbféle Uraságok, Stubay, és más nemesek lakják, kik is reformátusok, fekszik Sajó vize mellett, hegyek között, Tornallyához egy mértföldnyire, határja középszerû, legelõje jó, erdeje elég, szõlõ hegye is vagyon, piatzozása 4 1/2 mértföldnyire Rozsnyón. " [2]
Fényes Elek szerint "Hubó, magyar falu, Gömör vmegyében, ut. p. Tornallyához közel egy szûk völgyben fekszik. Van a reformatusoknak templomjuk. A lakosok száma 458ra megy. Van 27 3/8 majorsági telek, 98 kapás szabad szõlõ, 700 hold erdõ. Rétje igen kevés; hegyes de könnyü munkájú szántófölde bõven termi a szép tiszta buzát s bármi egyebet; a marhatenyésztést kedvelik. Birja Hubai, Szuhai, Kasza család. " [3]
1910-ben 343, túlnyomórészt magyar lakosa volt. A trianoni békeszerződésig területe Gömör-Kishont vármegye Putnoki járásához tartozott, ezután az új csehszlovák állam része lett. 1938 és 1944 között újra Magyarországhoz tartozott.
2001-ben 136 lakosából 124 magyar volt.
Nevezetességei [szerkesztés]
- A falu közepén álló református templom 1776-ban épült. A fa harangláb szintén 18. századi.
Külső hivatkozások [szerkesztés]
Jegyzetek [szerkesztés]
- ↑ http://www.scitanie2011.sk/wp-content/uploads/EV_národnosť_12_7_v12.pdf
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda. 1796. Online hozzáférés
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851. Online hozzáférés
|
||||||||
