Kövi
| Kövi (Kameňany) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Besztercebányai |
| Járás | Nagyrőcei |
| Turisztikai régió | Gömör |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1243 |
| Polgármester | Mária Zuzindláková |
| Irányítószám | 049 62 |
| Körzethívószám | 058 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 794 fő (2011)[1] +/- |
| Népsűrűség | 25 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 246 m |
| Terület | 31,34 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 Kövi
Pozíció Szlovákia térképén
|
|
| é. sz. 48° 34′ 40″, k. h. 20° 11′ 30″ | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Kövi (szlovákul Kameňany) község Szlovákiában a Besztercebányai kerület Nagyrőcei járásában. 2011-ben 794 lakosából 674 szlovák és 66 roma volt.
Tartalomjegyzék |
Fekvése[szerkesztés]
Nagyrőcétől 23 km-re délkeletre a Keleti-Turóc partján fekszik.
Története[szerkesztés]
1243-ban IV. Béla adománylevelében említik először, melyben a király a gömöri váruradalomról leválasztott birtokot a Bebek családnak adja. Betelepítése 1273-ban indult meg, amikor a Tar-Detre család adománylevelében "terra Koy" alakban szerepel. Egykori várát a Rákos patak feletti hegyen a 13. században az Ákos nembeli Detre építtette, de 1367-ben romként említik. A 15. században újjáépült, valószínűleg a török időkben pusztult el, kevés nyoma maradt. Tulajdonképpen a szomszédos Gömörrákos területén állnak romjai. A középkorban területén ferences kolostor állt, mely a 13. században épülhetett ahol Pázmány Péter feljegyzése szerint egykor ferences szerzetesek éltek. A kolostor a faluval együtt az 1555-ös török támadásban pusztult el. A 16. században területén vaskohók működtek, ahol a környék hegyeiben kitermelt vasat dolgozták fel. 1828-ban 275 házában 2381 lakos élt. Lakói a mezőgazdaságon kívül főként állattartással, pálinkafőzéssel foglalkoztak. A pálinkát eleinte gabonából, majd gyümölcsből, főként szilvából főzték. A községben mészárszék, vendéglő, malom és sörfőzde is működött. Mai lakossága részben a 15. században Giskrával beköltözött csehek, részben az őslakos szlovákok utódai.
Vályi András szerint "KÖVI. Kamenani. Mezõ Város, és nagy vas kereskedõ piacz Gömör Várm. földes Ura G. Csáky Uraság, lakosai katolikusok, és többen evangelikusok, fekszik Jolsva, és Ratkó Városok között, mintegy mértföldnyire, határja két nyomásra van osztva, és nehéz szántású, piatzozása Jolsván, legelõje elég, és mind a’ két féle fája van, égett bort sokat készítenek, és néha jó hasznát veszik. " [2]
Fényes Elek szerint "Kövi, Gömör v. tót falu, 43 kath., 2339 evang. lak. Evang. anyaszentegyház. Termékeny föld; híres buza. A lakosok csaknem minden háznál pálinkát égetnek. Ut. p. Tornalja. " [3]
1910-ben 863, többségben szlovák lakosa volt, jelentős magyar kisebbséggel. A trianoni békeszerződésig Gömör-Kishont vármegye Nagyrőcei járásához tartozott.
2001-ben 696 lakosából 533 szlovák és 137 cigány volt.[4]
Nevezetességei[szerkesztés]
- A falunak román-gótikus eredetű evangélikus temploma van. A templom a 13. században épült, a 17. században reneszánsz stílusban, majd a 18. században barokk stílusban építették át. Harangtornya 1603-ban épült. Berendezése 18. századi, eredeti freskóiból az oltár mögötti falon néhány töredék fennmaradt.
Külső hivatkozások[szerkesztés]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ http://www.scitanie2011.sk/wp-content/uploads/EV_národnosť_12_7_v12.pdf
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda. 1796. Online hozzáférés
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851. Online hozzáférés
- ↑ [1]
|
|||||
