Zádorháza

Zádorháza (Zádor)
Közigazgatás
Ország	Szlovákia
Kerület	Besztercebányai
Járás	Rimaszombati
Turisztikai régió	Gömör
Rang	község
Első írásos említés	1372
Polgármester	Kovács Ildikó
Irányítószám	980 42
Körzethívószám	047
Népesség
Teljes népesség	142 fő (2011) +/-
Népsűrűség	41 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	165 m
Terület	3,46 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Zádorháza Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 28′ 00″, k. h. 19° 57′ 00″48.4666666667, 19.95
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Zádorháza (szlovákul Zádor) község Szlovákiában a Besztercebányai kerület Rimaszombati járásában. 2011-ben 142 lakosából 124 magyar és 18 szlovák volt.

Fekvése

Rimaszombattól 20 km-re délkeletre a Balog folyó bal partján fekszik.

Története

A település a 14. században keletkezett, első írásos említése 1372-ből származik "Zadorhaza" alakban. Alapítójának és névadójának a szomszédos Iványit birtokló Iványi nemzetségbeli Zádort tartja a hagyomány. Keletkezése óta magyar falu, melyet határnevei is bizonyítanak. 1427-ben az adóösszeírás szerint Zádorházi István a birtokosa. A 16. században a falut birtokló nemzetség három családra vált szét, a Betes, a Móricz és Zádor családokra. 1566-ban a török elpusztította, azután a hódoltság részeként a töröknek fizetett adót. A 16. század második felétől nemesi község. A reformáció is gyorsan terjedt ezen a vidéken, az 1560-as években Zádorházán már református gyülekezet volt, mely a rimaszécsi gyülekezethez tartozott. Lakói templomba is Rimaszécsre jártak. Református iskolája 1709-ben már működött. Első református temploma csak 1882-ben épült, de rossz állapota miatt csak 1945-ig használhatták. A torony nélküli fazsindelyes templomot az 1950-es években lebontották és újat építettek helyette. Az új templom építése 1943-tól 1968-ig tartott. A falunak 1828-ban 33 háza és 275 lakosa volt. 1837-ben 139 lakos élt itt, akik főként mezőgazdasággal foglalkoztak.

Vályi András szerint " ZÁDORHÁZA. Magyar falu Gömör Vármegy. földes Urai több Urak, fekszik Dobócznak szomszédságában, és annak filiája; fája nintsen, legelője szoros, gyümöltsös kertyei vannak, földgye gabonát termő, piatza Rima-Szombatban, Rozsnyón, és Jolsván van."

Fényes Elek szerint " Zádorháza, Gömör v. magyar falu, Rima-Szécs szomszédságában: 34 kath., 241 ref. lak., első osztályb. határral. Sok nemesség. F. u. többen."

Gömör-Kishont vármegye monográfiája szerint "Zádorháza, a Szuha patak mentén fekvő magyar kisközség, körjegyzőségi székhely, 163 házzal és 759 ev. ref. vallású lakossal. Régi nemesi község, melynek birtokosai voltak: a Horkay, Bene, Hegyi, Batta, Katona, Széky, Nagy, Talis, Tóth, Csiszár, Dusza, Fodor, Orbán, Lenkey, Soós, Várady, Grégó, Kosik, Bakó, Szuhay, Járdán, Pidex, Sikátory, Stiló, Török, Ferenczy, Papp, Palla és az Elek családok. A községben levő református templom 1803-ban épült. Postája és távírója Ragály, vasúti állomása Putnok."

1910-ben 160, túlnyomórészt magyar lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Gömör-Kishont vármegye Feledi járásához tartozott. 1938 és 1944 között újra Magyarország része volt.

Nevezetességei

Református templomát 1968 novemberében szentelték fel.

Híres emberek

• Itt született 1867-ben Héjjas Endre meteorológus (1842–1916), az Időjárás című folyóirat alapító szerkesztője, sok szakkönyv szerzője. [1], [2]
• Betes István Madách-díjas költő (* 1954.) [3]

Külső hivatkozások

• Zádorháza a gömöri települések honlapján (magyarul)
• E-obce.sk
• Községinfó
• Zádorháza Szlovákia térképén