Krasznahorkaváralja

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Krasznahorkaváralja (Krásnohorské Podhradie)
Krásnohorské Podhradie 1.JPG
Krasznahorkaváralja látképe a várhegyről
Közigazgatás
Ország  Szlovákia
Kerület Kassai
Járás Rozsnyói
Turisztikai régió Gömör
Rang község
Első írásos említés 1322
Polgármester Peter Bollo
Irányítószám 049 41
Körzethívószám 058
Népesség
Teljes népesség 2575 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 23 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 354 m
Terület 23,17 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Krasznahorkaváralja  (Szlovákia)
Krasznahorkaváralja
Krasznahorkaváralja
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 39′ 12″, k. h. 20° 35′ 50″Koordináták: é. sz. 48° 39′ 12″, k. h. 20° 35′ 50″
Krasznahorkaváralja weboldala
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Krasznahorkaváralja (szlovákul Krásnohorské Podhradie) község Szlovákiában, a Kassai kerület Rozsnyói járásában.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Rozsnyótól 5 km-re keletre fekszik.

Élővilága[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Egy épület kéményén található hosszú ideje gólyafészek. 2012-ben két, 2013-ban 4 fiókát figyeltek meg.[2]

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A vár alatti település abban az időben keletkezett, amikor ezt a vidéket az Ákos nemzetség uralta. 1322-ben "Karaznahurka" néven említik először. 1329-ben "Craznahorka, Craznahurka, Craznyhorka" a neve. Története szorosan kötődik a vár történetéhez. A 14. században a Bebekek birtoka, majd 1578-ban az Andrássy család tulajdona lett. 1427-ben az adóösszeírásban 67 portát számláltak a faluban. 1569-ben és 1570-ben felégette a török. 1757-ben mezővárosi rangot kapott. 1828-ban 146 házában 896 lakos élt. Lakói főként kézművességgel foglalkoztak.[3]

Vályi András szerint "KRASZNAHORKA. Várallya, Gömör Várm. földes Ura G. Andrási Uraság, a’ kinek szép Kastéllyával ékesíttetik, Vára Uhorna hegyen épűlt, mellyen Selmetz felé jeles ország út van. 1530dik esztendőben 454Zápolya János alatt pénzek is verettettek itten. Földgye ha trágyáztatik jó gabonát terem, réttyei jók, piatzozása közel Rozsnyón, legelője alkalmatos, fája mind a’ két féle, vászon fejérétésből is hasznot vesznek bé." [4]

Fényes Elek szerint "Krasznahorka-Váralja, Gömör v. magyar mv., Rosnyóhoz keletre 1 órányira a szepesi és tornai országutban: 987 kath., 27 evang. lak., kik közt számos kézmives, kereskedő, és nemes találtatik. Kathol. anyaszentegyház. F. u. gr. Andrásy György. A várostól éjszakra fekszik régi vára, melly egy azon kevés honi lovagvárak közül, mellyek mind e mai napig épségben megmaradtak. Épült egy gyönyörű teke formáju hegy legfelső csucsára; kőfal és sáncz nélkül, csupán tornyoktól és bástyáktól ékesitve. Első épitői leghihetőbben hussiták voltak a 15-dik századból, vagy épen Krasznahorka örökös urai a Bebek nemzetségbeliek, kiktől a hussiták elvévén, csak I. Mátyástól kaphatták ismét vissza, s meg is tarták 1566-ig, a midőn Bebek György már 2-szor pártolván el törvényes királyától, Krasznahorkát Svendi Lázár, cs. vezér elfoglalta, s várnagynak Andrásy Pétert helyezé oda. Későbben az Andrásyak hűségük miatt erdélyi jószágaiktól elesvén, pótlásul a krasznahorkai várat s uradalmat kapták meg, s mindez ideig a nagyérdemü Andrásy grófi nemzetség birja. " [5]

A trianoni békeszerződésig Gömör és Kis-Hont vármegye Rozsnyói járásához tartozott.

Népessége[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1910-ben a falunak 1037, túlnyomórészt magyar lakosa volt.

2001-ben 2359 lakosából 1113 magyar, 662 cigány és 551 szlovák volt.[6]

2011-ben 2575 lakosából 1013 magyar, 904 cigány, 548 szlovák, 3 cseh, 2 német és 105 ismeretlen nemzetiségű volt.[7]

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Krasznahorka vára: A község nevezetessége a tőle északra emelkedő hegytetőt koronázó vár. A várkápolnában levő 1739-ből származó Segítő Szűzanya kegyképe. Híres búcsújáróhely [8], Mária-kegyhely. 2012. március 10-én a környéket sújtó tűzvész átterjedt a várra és elpusztította annak tetőszerkezetét.
  • A vár alatt a kassai országút mellett áll az Andrássy-mauzóleum, melyet Andrássy Dénes építtetett 1903-ban.
  • A Mindenszentek tiszteletére szentelt római katolikus temploma az 1430-as években épült gótikus stílusban. Később többször átépítették, utoljára 1787-ben klasszicista stílusban. 1895-ben belülről is teljesen megújították, ekkor kapta mai neogótikus oltárait. A templomban az eredeti középkori freskók nagy része még látható.
  • Az Andrássy-galéria gróf Andrássy Dénes gazdag műgyűjteményének egy részét mutatja be. Az épületet az 1990-es években hozták rendbe. A galéria előtt álló emlékmű Ulman István és Baffy Lajos alkotása, melyet a millecentenáriumi ünnepségek keretén belül avattak fel 1996-ban.[9]
  • A magyar tanítási nyelvű általános iskolája fennállásának 100. évfordulója alkalmából 1999-ben emléktáblát helyeztek el az intézményben.[10]
  • Nagyon ismert a "Krasznahorka büszke vára, Rászállott az éj homálya" kezdetű dal, melyet II. Rákóczi Ferenc hamvainak hazahozatalakor szerzett 1906-ban gróf csíkszentkirályi és krasznahorkai Andrássy Gyuláné, született vásonkői Zichy Eleonóra grófnő.
  • Krasznahorkai-barlang

Képtár[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A falu[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Andrássy-mauzóleum[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Emlékművek, szakrális kisemlékek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • E. Križanová - D. Kusák 1984: Slovenské hrady, zámky a kaštiele.
  • György Tibor: Krasznahorka és Betlér.
  1. Szlovák Statisztikai Hivatal
  2. bociany.sk No. 669
  3. Várak határok nélkül - Krasznahorka, www.varak-hrady.eu
  4. Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda: (kiadó nélkül). 1796. 
  5. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851. 
  6. Forrás: Kárpát-medencei Magyar Kutatási Adatbázis
  7. [portal.statistics.sk/showdoc.do?docid=51712]
  8. Krasznahorka, Krásnahorské Podhradie, Segítő Szűz Mária kegyhelye
  9. Új Szó 1996. június 19-i lapszáma.
  10. Az Új Szó 1999. november 2-i lapszáma.

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Krasznahorkaváralja témájú médiaállományokat.