Zsór
| Zsór (Žiar) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Besztercebányai |
| Járás | Nagyrőcei |
| Turisztikai régió | Gömör |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1324 |
| Polgármester | Csizmadia Zoltán |
| Irányítószám | 982 01 |
| Körzethívószám | 047 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 164 fő (2011)[1] +/- |
| Népsűrűség | 33 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 180 m |
| Terület | 5,0 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 Zsór
Pozíció Szlovákia térképén
|
|
| é. sz. 48° 26′ 15″, k. h. 20° 16′ 30″ | |
| Zsór weboldala | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Zsór (szlovákul Žiar) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Nagyrőcei járásban. 2011-ben 164 lakosából 112 magyar és 45 szlovák volt.
Tartalomjegyzék |
Fekvése [szerkesztés]
Tornaljától 4 km-re északnyugatra a Turóc jobb partján fekszik.
Története [szerkesztés]
1324-ben "Sowr" alakban említik először, nemesi község volt. 1427-ben "Sowor", 1726-ban "Zschör" néven szerepel a korabeli forrásokban. A török teljesen elpusztította és csak a 18. század elején telepítették be újra. 1715-ban 11 adózója volt. 1784-ben 101 lakos élt itt. 1828-ban 13 háza volt 95 lakossal. Lakói mezőgazdasággal, szőlőtermesztéssel foglalkoztak.
Vályi András szerint " ZSÖR. Magyar falu Gömör Várm. földes Urai több Urak, lakosai katolikusok, ’s másfélék, fekszik Sankfalvához közel, és annak filiája; legelője, fája, szőleje van, földgye jó gabonát terem." [2]
Fényes Elek szerint " Zsoor, magyar falu, Gömör vgyében, Beje és Otrokocs helységekhez közel nyugotfelé egy domb alatt, közel a Thurócz vizéhez fekszik. Lakosok száma 111, mindnyájan reformatusok, ezek közül férfi 50, nő pedig 61, magyarok. A közbirtok áll 7 4/8 urbéri és 5 6/8 majorsági telekből és 650 hold erdőből. Szántófölde tisztabuzát, gabonát s egyebet bő mértékben terem, rétje jó és sok takarmányt ad, – a lakosok a szarvasmarha tenyésztést kedvelik, nyáron és télen által hizott marhákkal kereskednek. Birják a helységet Beje földesurai. Ut. p. Tornalja." [3]
Gömör-Kishont vármegye monográfiája szerint "Zsór, a Túrócz-völgyben fekvő magyar kisközség, 21 házzal és 110 ev. ref. vallású lakossal. A vármegye legkisebb községe. 1427-ben Sowor néven említik. Földesurai a bejei urak voltak, újabban a Szentmiklóssy és a Dapsy családok osztoztak birtokán. Református temploma 1872-ben épült. A község postája, távírója és vasúti állomása Tornallya." [4]
1910-ben 115, túlnyomórészt magyar lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Gömör-Kishont vármegye Tornaljai járásához tartozott. 1938 és 1944 között újra Magyarország része volt.
2001-ben 185 lakosából 137 magyar és 44 szlovák volt.
Nevezetességei [szerkesztés]
Református temploma 1872-ben épült neoklasszicista stílusban.
Külső hivatkozások [szerkesztés]
Jegyzetek [szerkesztés]
- ↑ http://www.scitanie2011.sk/wp-content/uploads/EV_národnosť_12_7_v12.pdf
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda. 1796. Online hozzáférés
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851. Online hozzáférés
- ↑ Borovszky Samu: Magyarország vármegyéi és városai. Gömör-Kishont vármegye.
|
|||||
