Süvete
| Süvete (Šivetice) | |
 |
|
| Süvetei körtemplom | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Besztercebányai |
| Járás | Nagyrőcei |
| Turisztikai régió | Gömör |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1262 |
| Polgármester | Ludovít Sendrei |
| Irányítószám | 049 14 |
| Körzethívószám | 058 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 402 fő (2011)[1] +/- |
| Népsűrűség | 49 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 232 m |
| Terület | 8,26 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 Süvete
Pozíció Szlovákia térképén
|
|
| é. sz. 48° 35′ 00″, k. h. 20° 16′ 30″ | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Süvete (szlovákul Šivetice) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Nagyrőcei járásban. 2011-ben 402 lakosából 338 szlovák volt.
Tartalomjegyzék |
Fekvése [szerkesztés]
Nagyrőcétől közúton 18 km-re délkeletre a Murány jobb partján fekszik.
Története [szerkesztés]
A település a 12. században egy korábbi falu helyén keletkezett, 1262-ben "Sueta" alakban említik először. 1435-ben "Swethe", 1453-ban "Zwyhete", 1455-ben "Sywethe", 1590-ban "Seuitiche" alakban említik a korabeli források. A jolsvai uradalomhoz tartozott, majd a 15. századtól a murányi uradalom része volt. A felette magasodó Murik-hegyen egykor őrtorony állt. 1427-ben 31 portája adózott. A települést a 17. században elpusztította a török és újra kellett telepíteni. 1710-ben a pestisjárvány 320 áldozatot követelt a községben. 1828-ban 77 házában 588 lakos élt. Lakói mezőgazdasággal, fazekassággal foglalkoztak. Süvete a Murány folyó völgyének legismertebb edénykészítő faluja volt. A 19. és a 20. században fazekas céh működött a községben. A Süvétei kerámia ismert volt az egész Osztrák–Magyar Monarchiában. Ma ezt a hagyományt már csak egy fazekasmester ápolja.
Vályi András szerint "SÜVETE. Tót falu Gömör Várm. földes Ura Gr. Koháry Uraság, határja középszerû, legelõje, fája elég van, malma, piatza közel; tserép edénnyel is kereskednek lakosai. " [2]
Gömör-Kishont vármegye monográfiája szerint "Süvete, murányvölgyi tót kisközség, körjegyzőségi székhely, 71 házzal és 431 róm. kath. és ág. ev. h. vallású lakossal. E község 1435-ben Swethe és Zwyhete néven, a jolsvai uradalom egyik birtoka és a murányi várhoz tartozik. Később e vár több birtokaival együtt a Koháryak, majd a Coburg herczegi család tulajdonába kerül, mely itt ma is birtokos. Nevét az idők folyamán különféle változatokban találjuk feljegyezve, így a XVII. században az egészen magyaros Süvöte alakban, 1786-ban, Korabinszky Süvéthe és Süweticze néven említi, Fényes Elek pedig a mult század közepén Sivette néven. A község határában levő Musik nevű hegyen őrtoronynak a rommaradványa látszik, mely állítólag a csehek idejéből való. A község 1860-ban teljesen leégett. A róm. kath. templom Árpád-kori épímény, az ág. h. ev. templom pedig 1785-ben épült. A község postája és távírója Jolsva, vasúti megállóhelye Jolsvataplócza." [3]
1910-ben 375, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Gömör-Kishont vármegye Nagyrőcei járásához tartozott. 1938 és 1945 között újra Magyarország része volt.
2001-ben 398 lakosából 353 szlovák volt.
Nevezetességei [szerkesztés]
- Süvéte Szent Margit tiszteletére szentelt körtemploma az egyik legszebb a Gömör vármegyei tájakon. Közeli szomszédja Kisperlász rotundája és a Kissikátoron, Ózdtól nyugatra fekvő rotunda is. A 13. századi rotunda alakú templomot 1750 körül bővítették. Pompás falfestmények láthatók a rotunda belsejében.
- Evangélikus temploma 1785-ben épült, tornya 1831-ben épült hozzá.
- A falu barokk haranglába 1750 körül épült.
Lásd még [szerkesztés]
- Körtemplom
- Kallósd
- Karcsa
- Nagytótlak
- Kissikátor
- Kisperlász
- Ipolykiskeszi
- Bény
- Gerény
- Ják
- Kézdiszentlélek
- Székelyudvarhely
- Szalonna
Irodalom [szerkesztés]
- Gerevich T. (1938): Magyarország román kori emlékei. (Die romanische Denkmäler Ungarns.) Egyetemi nyomda. Budapest
- Gervers-Molnár, V. (1972): A középkori Magyarország rotundái. (Rotunda in the Medieval Hungary). Akadémiai, Budapest
- Ludwig E. (2000): Felvidéki műemlék-kalauz. Maecenas Könyvkiadó, Budapest (ISBN 963-203-026-5)
- Szilágyi A. (2008): A Kárpát-medence Árpád-kori rotundái és centrális templomai. Semmelweis Kiadó, Budapest
Külső hivatkozások [szerkesztés]
- Süvete a régió honlapján
- E-obce.sk
- Képek a süvétei rotundáról.
- Ludwig Emil írása a rotundáról.
- Képgaléria a rotundáról
Jegyzetek [szerkesztés]
- ↑ http://www.scitanie2011.sk/wp-content/uploads/EV_národnosť_12_7_v12.pdf
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda. 1796. Online hozzáférés
- ↑ Borovszky Samu: Magyarország vármegyéi és városai. Gömör-Kishont vármegye.
|
|||||
