Osgyán

Osgyán (Ožďany)
Osgyán római katolikus temploma
Közigazgatás
Ország	Szlovákia
Kerület	Besztercebányai
Járás	Rimaszombati
Turisztikai régió	Gömör
Rang	község
Első írásos említés	1332
Polgármester	Adrián Barto
Irányítószám	980 11
Körzethívószám	047
Népesség
Teljes népesség	1629 fő (2011) +/-
Népsűrűség	44 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	213 m
Terület	37,17 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Osgyán Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 23′ 00″, k. h. 19° 54′ 00″48.3833333333, 19.9
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Osgyán (szlovákul Ožďany) község Szlovákiában a Besztercebányai kerület Rimaszombati járásában, Rimaszombattól 10 km-re nyugatra. 2011-ben 1629 lakosából 1102 szlovák és 328 magyar volt.

Fekvése

Osgyán a Szuha-patak völgyében fekszik, az 50-es országos főútvonal Losonc-Rimaszombat közötti szakasza mentén. Érinti a Poltár-Rimaszombat vasútvonal is.

Keletről Rimaszombat, északkeletről Kruzsnó, északról Susány, Fazekaszsaluzsány és Cserepes, nyugatról Kétkeresztúr, délről pedig Magyarhegymeg és Guszona községekkel határos. Nyugati határa egyben a történelmi Gömör-Kishont és Nógrád vármegyék határa is.

Osgyán kataszteri területe 37,1718 km², mely csak kismértékben változott a 20. század folyamán (1921-ben 36,66 km²).

Története

A régészeti leletek tanúsága szerint területén már a kőkorszakban éltek emberek. A bükki kultúra és a nagyrévi kultúra nyomai kerültek elő a községben. A bronzkorból a pilinyi kultúra hamvasztásos sírjait tárták itt fel. A település a 13. században keletkezett, első említése 1265-ben történt. A falut és plébániáját 1332-ben a pápai tizedjegyzékben "Osyan" alakban említik. 1348-ben "Osdyan", 1360-ban "Ozdyan, Osdyan" néven szerepel az írott forrásokban. Egykor az Orlay , később a Bakos család birtoka volt. A 17. századtól a Korponay és Luzsénszky családoké.

Várkastélya 13. századi vár alapjaira épült a 17. században. A várat a 15. század közepén a husziták foglalták el, de 1460-ban Hunyadi Mátyás serege visszafoglalta. 1604. november 17-én itt győzte le Basta császári serege a Németh Balázs vezette hajdúk seregét. A császári katonaság Osgyánt is felgyújtotta, várának maradványaiból épült fel a reneszánsz várkastély.

Gimnáziuma a 17. században nyílott, amikor Bakos Gábor Fülek várának elfoglalása után az ottani iskolát Osgyánba, kastélyába költöztette. Később új épületet emeltetett neki. Az iskola 1853-ban a rimaszombati gimnáziummal egyesült és ezzel megszűnt. A falu egykor fazekasairól volt híres.

Vályi András szerint "OSGYÁN. Ozdanitz. Népes magyar mezõ Város Hont Várm. földes Uraik B. Lusinszky, Korompai, és több Uraságok, kiknek szép Kastellyokkal ékesíttetik, lakosai katolikusok, többen evangelikusok, fekszik kies helyen, Szuha vize mellett, Apátinak, és Magyar Hegymegnek szomszédságában; határjában szántó földgyei három nyomásra vagynak osztva, kivált trágyázás után minden féle veteményt meg terem; gyümöltse sok van, réttyei nagyok’s kétszer kaszálhatók, erdeje meszsze ki terjedõ, makk, és gubits termésre igen alkalmatos, jó tserép edényeket is készítenek némelly lakosai."

Fényes Elek szerint "Osgyán, magyar falu, Gömör és Kis-Honth vmegyékben, ut. p. Rima-Szombathoz nyugotra 2 órányira a pesti postautban: 491 kath., 758 ev., 43 ref. lak. Kath. és evang. anyaszentegyház. Kastély egy dombon igen szép kilátással. Termékeny határ. A földesurak szõlõt is ültettek. Hajdan itt nevezetes evang. gymnasium volt, mellyet Osgyánnak örökös urai, a Bakosok alapitottak tulajdon várkastélyukban, most a gramm. oskolára olvadt le. F. u. a Bakos örökösök, u. m. báró Luzsinszky, Battik s m. t."

1910-ben 1429, túlnyomórészt magyar lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Gömör-Kishont vármegye Rimaszombati járásához tartozott.

1921-ben 1373 lakosa volt, ebből 995 volt magyar, 322 pedig szlovák nemzetiségű.

2001-ben 1577 lakosából 1049 (66.5%) szlovák és 411 (26.1%) magyar volt.

Nevezetességei

Az osgyáni várkastély

• 17. századi várkastélya eredetileg reneszánsz stílusban épült, majd barokk-klasszicista stílusban alakították át. Egykor könyvtár és képtár volt benne. A második világháborúban súlyosan megsérült.
• Szent Mihály arkangyal tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1768 és 1774 között épült.
• Evangélikus temploma 1825-ben épült.
• Klasszicista kúriája 1800 körül épült.
• Neogótikus kúriája a 19. század végén épült.

Híres emberek

• Itt született 1846-ban Vidor Pál színművész, színigazgató, színműíró, 1906-tól a Népszínház igazgatója.
• Itt született Korponayné Géczy Julianna, aki Jókai Mór „A lőcsei fehér asszony” című regényének ihletője volt.
• Gimnáziumában tanított 1817-ben Ján Chalupka szlovák író.
• Itt élt Vona Gábor, aki nagyapja volt a Jobbik jelenlegi elnökének, Vona Gábornak.

Külső hivatkozások

• Hivatalos oldal
• Községinfó
• Osgyán Szlovákia térképén
• Osgyán a Gömör-Kishonti régió honlapján
• Az alapiskola honlapja
• E-obce.sk