Sajóháza
Sajóháza (szlovákul Nadabula), Rozsnyó városrésze Szlovákiában, a Kassai kerület Rozsnyói járásában.
Tartalomjegyzék |
Fekvése [szerkesztés]
Rozsnyó belvárosától 3 km-re északnyugatra a Sajó jobb partján fekszik.
Története [szerkesztés]
A települést a 14. század második felében alapították. Az esztergomi érsekség, majd 1776-tól a rozsnyói püspökség birtoka volt. 1412-ben mint bányásztelepülés kiváltságban részesült, mentesítést kapott a tized fizetése alól. Az itt bányászott vasércet a közeli Rozsnyón dolgozták fel. 1728-ban 33 jobbágy és 12 zsellércsalád lakta a falut. 1828-ban 153 házában 841 lakos élt. A 19. században a bányászati termelés növekedésével Sajóháza tovább fejlődött, vaskohó és papírgyár létesült a községben. Lakói főként bányászattal foglalkoztak.
Vályi András szerint "NADABULA. Elegyes magyar falu Gömör Várm. földes Ura a’ Rozsnyói Püspök, lakosai külömbfélék, fekszik Rozsnyóhoz nem meszsze, és annak filiája, földgyének 2/3 része hegyes, és köves, piatzozása közel Rozsnyón, fája mind a’ két féle van, legelõje nem épen elég, vas bánya is van határjában. " [1]
Fényes Elek szerint "Nadabula, magyar-tót falu, Gömör és Kis-Honth egyesült vmegyékben, ut. p. Rosnyóhoz 1/2 órányira a Sajó mellett: 126 kath., 715 evang. lak. Határa szûk, hegyes és kõsziklás; de erdeje szép; a vasbányákban szorgalmatosan dolgozik. F. u. a rosnyói püspök. " [2]
Gömör-Kishont vármegye monográfiájában "Nadabula, sajóvölgyi magyar kisközség, 106 házzal és 550 róm. kath. vallású lakossal. 1414-ben Nadabolia néven az esztergomi érseké. Később a rozsnyói püspökség uradalmába jutott, mely itt ma is birtokos. Határában vaskő-bányák vannak, továbbá itt van Raxer Gyula papiranyag-gyára. Temploma nincs. Postája, távírója s vasúti állomása Rozsnyó." [3]
1910-ben 554, többségben magyar lakosa volt, jelentős szlovák kisebbséggel. 1960-ban csatolták Rozsnyóhoz.
Külső hivatkozások [szerkesztés]
Jegyzetek [szerkesztés]
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda. 1796. Online hozzáférés
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851. Online hozzáférés
- ↑ Borovszky Samu: Magyarország vármegyéi és városai. Gömör-Kishont vármegye.
