Hét (település)
| Hét | |||
| Hét község látképe | |||
|
|||
| Közigazgatás | |||
| Ország | |||
| Régió | Észak-Magyarország | ||
| Megye | Borsod-Abaúj-Zemplén | ||
| Kistérség 2012-ig | Ózdi | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Bende György[1] | ||
| Irányítószám | 3655 | ||
| Körzethívószám | 48 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 512 fő (2010. jan 1.)[2] +/- | ||
| Népsűrűség | 138,01 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 3,71 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
| Koordináták: é. sz. 48,28259°, k. h. 20,38996° | |||
| é. sz. 48,28259°, k. h. 20,38996° | |||
| Hét weboldala | |||
Hét község Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, az Ózdi kistérségben. A Sajó bal oldalán, Ózdtól 15 km távolságra, Miskolctól 45 kilométerre északnyugatra fekszik.
Tartalomjegyzék |
Nevének eredete[szerkesztés]
A helyi mondák szerint a Tatárjárás elől hét család menekült a helyi lápos vidékre, s ők alapították a települést. A falu nevét a Hét személynévtől vette, az előzménye a hét számnév.
Története[szerkesztés]
Hét régi kisnemesi község. A Sajó-völgy kiszélesedő sík részein épült. A krónikák 1427-ben említik először, de a község ennél korábbi eredetű. Oklevelekben írták: Heeth, Hethy, Héthi alakban is. A török hódoltság alatt a falu teljesen elpusztult, pusztaként tartották számon. az 1700-as évektől kezdett újra benépesülni. Lakóinak legnagyobb része református, 1787-ben templom épült. A lakosság kezdettől fogva mezőgazdasági termelést folytatott, mivel kedvezőek a talajviszonyok ehhez a tevékenységhez. Két településrészből tevődik össze a falu. A Sajóhoz közelebb fekvő falurészt régi Hétnek, míg a Serényfalva felőlit Új Hétnek nevezik.
Népcsoportok[szerkesztés]
A település lakosságának közel 100%-a magyar nemzetiségűnek vallja magát.[3]
Környező települések[szerkesztés]
Bánréve és Serényfalva 4 km-re. A legközelebbi város: Putnok 7 km-re.
Településfejlettségi mutatók[szerkesztés]
- Lakások száma: 191 db
- Vezetékes ivóvízzel ellátott lakások aránya: 70%
- Vezetékes gázzal ellátott lakások aránya: 54%
- Burkolt, portalanított utak aránya: 100%
Nevezetességei[szerkesztés]
- Református templom. Több mint 200 éve, 1787-ben épült.
- A település másik nevezetessége a horgásztó, ami remek horgászhely (MOHOSZ engedéllyel lehet használni), és egyúttal a környékbeli fiataloknak fürdési, szórakozási lehetőséget nyújt. A tó környéke alkalmas sátorozásra, de kiépített kemping még nem áll rendelkezésre. A helység pihenésre nagyon alkalmas, átmenő forgalma gyakorlatilag nincs, naponta 4 autóbusz érkezik és fordul vissza. Aki csendre, nyugalomra vágyik, itt megtalálja.
Itt születtek, itt éltek[szerkesztés]
- Újváry Zoltán (1932- ) - néprajzkutató itt született a településen.
Irodalom[szerkesztés]
- Az ózdi kistérség (Ózd, 2007 ISBN 978-963-06-2950-8)
- Ózd és térsége (Budapest, 2003 ISBN 963-9479-04-7)
- Nagy Károly: Ózd város és környéke (Ózd, 1999 ISBN 963-03-7729-2)
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Hét települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 12.)
- ↑ Helységnévkönyv adattár 2010 (magyar nyelven) (XLS). KSH, 2010. január 1. (Hozzáférés: 2011. június 14.)
- ↑ A nemzetiségi népesség száma településenként

