Ricse
- A Ricse a Beatrice együttes beceneve is.
| Ricse | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Magyarország |
| Régió | Észak-Magyarország |
| Megye | Borsod-Abaúj-Zemplén |
| Kistérség 2012-ig | Bodrogközi |
| Jogállás | nagyközség |
| Polgármester | Vécsi István (MSZP)[1] |
| Irányítószám | 3974 |
| Körzethívószám | 47 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 1689 fő (2010. jan 1.)[2] +/- |
| Népsűrűség | 68,21 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 24,76 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 Ricse
Pozíció Magyarország térképén
|
|
Ricse
Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén megye térképén
|
|
| é. sz. 48,32115°, k. h. 21,97450° | |
Ricse nagyközség Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, a Bodrogközi kistérségben.
Tartalomjegyzék |
Fekvése [szerkesztés]
Révleányvár és Cigánd között található, a Tisza jobb partján. Határában folyik az itt különösen kiszélesedő Tisza, aminek a jobb partján terül el. Jellegzetes észak-alföldi tájon fekszik, az ukrán határtól kb. 8, a szlovák határtól kb. 3–4 km-re. A falu nagy része dombos terület.
Története [szerkesztés]
Ricse neve szláv eredetű. Árpád-kori település, melyet még Boleszló váci püspök adományozott a leleszi konventnek.
1609-ben praedium, ekkor a Daróczy család tagjait iktatták be egyes részeibe, 1779-ben pedig Károlyi Antalnak is volt itt birtoka.
A 18. században szombatosok is laktak itt, akik Mária Terézia idején a katolikus hitre tértek.
A Tisza szabályozásáig a Bodrogköz egyik legelzártabb települése volt. Az 1700-as években 5 családot telepítettek be a faluba (Máté, Vécsy, Körmöndi, Deák, Kocsi). A falu lakosságának nagy része ma is ezen nevek valamelyikét viseli.
Az 1900-as évek elején Zemplén vármegye Bodrogközi járásához tartozott.
1910-ben 1955 lakosából 1954 magyar volt. Ebből 259 római katolikus, 1439 református, 129 izraelita volt.
Ricse jelentősége a trianoni békeszerződés után nőtt meg a térség életében. Átvette a határ túloldalára került Királyhelmectől a Bodrogközi járás székhelyének szerepét, és ezt az 1938-1945 közötti időszakot kivéve meg is őrizte 1956. február 1-jéig, 1950-től már Ricsei járás néven. A településen jelentős számú izraelita közösség élt, melynek tagjai bankot, malmot működtettek. A holokauszt következtében közösségük gyakorlatilag megszűnt.
Népcsoportok [szerkesztés]
A település lakosságának 85%-a magyar, 15%-a cigány nemzetiségűnek vallja magát.[3]
Nevezetességei [szerkesztés]
- Barokk stílusú római katolikus templom
- Juhász kút, amelyet a Czukor család adományozott a falunak
- Református temploma - 1828-ban épült.
- Adolf Czukorról elnevezett művelődési ház
- Tájház
- Zsidó temető
Érdekességek [szerkesztés]
- Innen származik Adolf Czukor (Adolph Zukor) filmrendező, Hollywood egyik alapítója.
- A faluban nehéz tájékozódni pusztán az utcanevek alapján, de könnyű, ha az ember ismeri a helyiek által adott neveket. Például kucorgó, tökös ér, csöbökös, almáska, tóka, kígyós domb, sebes hát, pólincs, tarna, új falú, kesős, stb.
- A Ricseieket Gemeseknek is szokták nevezni a "bodrogközi szlengben". Ennek eredete a Ricse címerében található gémre vezethető vissza.
Jegyzetek, Források [szerkesztés]
- Borovszky Samu: Zemplén vármegye
- ↑ Ricse települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 12.)
- ↑ Helységnévkönyv adattár 2010 (magyar nyelven) (XLS). KSH, 2010. január 1. (Hozzáférés: 2011. június 14.)
- ↑ A nemzetiségi népesség száma településenként
