Gémfélék

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Gémfélék
Nászruhás szürke gém
Nászruhás szürke gém
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Madarak (Aves)
Rend: Gólyaalakúak (Ciconiiformes)
Család: Gémfélék (Ardeidae)
(Leach, 1820)
Alcsaládok és nemek
Elterjedés
Heron range.png
Hivatkozások
Wikispecies

A Wikifajok tartalmaz Gémfélék témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Gémfélék témájú kategóriát.

Sárgakoronás bakcsó (Nyctanassa violacea)
Amerikai bölömbika (Botaurus lentiginosus)
Zöld gém (Butorides virescens)
Kínai üstökösgém (Ardeola bacchus)
Fehérnyakú gém (Ardea pacifica)
Fütyülő gém (Syrigma sibilatrix)
Hókócsag (Egretta thula)

A gémfélék (Ardeidae) a madarak osztályának gólyaalakúak (Ciconiiformes) rendjébe tartozó családja.

Előfordulásuk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Elterjedésük[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A gémek minden földrészen jelen vannak, kivéve az Antarktiszt. Csak a sarkvidékről és néhány óceáni szigetről hiányoznak. Dél– és Délkelet–Ázsiában 24, Afrikában 21, Közép– és Dél–Amerikában 20, Ausztrália és Óceánia területén pedig 16 fajuk él.

Élőhelyük[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Megtalálhatóak sekély tavaknál, folyóknál, mocsaraknál és tengerpartokon, de egyes fajok átmenetileg vagy véglegesen eltávolodtak a víztől, ilyen a pásztorgém, amely szavannákon él, és nincs összefüggésben a vízi élettel.

Megjelenésük[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Közös jellemzőjük a hosszú láb, a hosszú tőrszerű csőr és az S-alakú hosszú nyak. Szárnyuk széles, lekerekített, farkuk rövid. A nagyobb fajok repülés közben jellegzetesen hátranyújtják lábukat, nyakukat viszont S alakban begörbítik, miközben lassú, nagy csapásokkal verdesnek. A nemek többnyire hasonlóak, de a hímek valamivel nagyobbak, mint a tojók. A dísztollak többnyire a fej vagy a szárnyak meghosszabbodott tollai. Költési időszakban színváltozás bekövetkezhet. Tollazatuk között is van nagyon színes vagy csak alig világos barna és szürke színűek is. A leggyakoribb alapszínek a fekete, barna, kék, szürke és a fehér. Lábaik, csőrük, szemeik és fejük általában sárga, fekete vagy barna színűek. A szaporodási időszakban csőrük általában élénk narancssárga színű. A kanálcsőrű bakcsó az egyetlen, amelynek széles és vastag csőre van.

Életmódjuk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nappal és éjjel is vadásznak. Néhány faj kivételével táplálékuk szinte csak vizí állatokból áll, de kicsiny részt egyébből is, mint például halakból, kétéltűekből, hüllőkből, kis emlősökből, rovarokból, kagylókból és rákokból. Egy gém átlagos napi élelmiszerszükséglete 330–500 gramm. Általában csendben figyelve majd gyorsan lecsapva az áldozatra vadásznak. Gyakran fészkeket is fosztogatna, esznek tojásokat és fiatal madarakat. Egyes fajnál megfigyelhető hogy dögöt is eszik.

Szaporodásuk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A legtöbb faj telepekben költ, melyek akár 68.300–70.800 párból is állhatnak. A hím rituális mozgással vonzza magára a tojó figyelmét amely a fej és a nyak mozgatásából áll, miközben szárnyát előre hátra mozgatja. Fészküket fára vagy nádasba építik, egyes fajoknál csak a hím egyedül készíti a fészket, míg más fajoknál mindkét szülő részt vesz ebben. A fészek vesszők és száraz nád felhalmozásából áll,sok faj évente felújítsa, így akár 1,5 méteres fészek is kialakulhat. Fészekaljuk 1–10 tojásból áll. A fajok túlnyomó résznek fészekalja 3–5 tojásból áll. A tojások általában fehérek, feketék vagy foltosak. Költésük 14–30 napig tart.

Rendszerezés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A családba az alábbi 4 alcsalád, 19 élő nem és 65 faj tartozik:

Bakcsóformák[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A bakcsóformák (Nycticoracinae) alcsaládba 4 nem 8 élő és 4 kihalt faja tartozik

Tigrisgémformák[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A tigrisgémformák (Tigrisomatinae) alcsaládjába 3 nem és 5 faj tartozik

Bölömbikaformák[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A bölömbikaformák (Botaurinae) alcsaládjába 2 nem és 14 élő faj tartozik

Gémformák[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A gémformák (Ardeinae) alcsaládjába 10 élő és 2 kihalt nem tartozik

  • Zeltornis (Balouet, 1981) – kihalt nem
    • Zeltornis ginsburgi – 1 faj kihalt
  • Proardea (Lambrecht, 1933) – kihalt nem
    • Proardea amissa – 1 faj kihalt

Magyarországon előforduló gémfélék[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A gyakori fészkelők közé tartozik a szürke gém (lásd a képen) és a törpegém vagy pocgém. A többi magyarországi gémféle kevésbé elterjedt, ám egyikük sem tekinthető ritkának. Ezek a bölömbika, az üstökösgém, a bakcsó, a nagy kócsag és a kis kócsag, illetve a vörös gém. Kóborlóként alkalmanként pásztorgémek és zátonykócsagok is felbukkannak. A nagy kócsag a magyar természetvédelem jelképe.

Lásd még[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Forrás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ez a szócikk részben vagy egészben a Reiher című német Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.