Törpegém

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Törpegém
47-090506-little-bittern-at-upper-ford-near-Sigri-.jpg
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
Status iucn EX icon blank.svg Status iucn EW icon blank.svg Status iucn CR icon blank.svg Status iucn EN icon blank.svg Status iucn VU icon blank.svg Status iucn NT icon blank.svg Status iucn LC icon.svg
Magyarországon fokozottan védett
Eszmei érték: 100 000 Ft
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Madarak (Aves)
Rend: Gólyaalakúak (Ciconiiformes)
Család: Gémfélék (Ardeidae)
Alcsalád: Bölömbikaformák (Botaurinae)
Nem: Ixobrychus
Faj: I. minutus
Tudományos név
Ixobrychus minutus
Linnaeus, 1758
Szinonimák
  • Pocgém
Hivatkozások
Wikispecies

A Wikifajok tartalmaz Törpegém témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Törpegém témájú médiaállományokat.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Törpegém témájú kategóriát.

A törpegém, más néven pocgém (Ixobrychus minutus) a gólyaalakúak rendjébe, ezen belül a gémfélék (Ardeidae) családjába tartozó kisméretű gázlómadár, Európa legkisebb gémféléje.

Előfordulása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Költőterülete Európa és Nyugat-Ázsia meleg és mérsékelt éghajlatú vidékein terül el.

Alfajai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A mára már kihalt Új-zélandi törpegémet (Ixobrychus novaezelandiae) is olykor ennek a fajnak az alfajai közé sorolják, a kutatók többsége szerint viszont teljesen különálló faj volt.

Megjelenése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Hossza mintegy 33-38 centiméter, szárnyfesztávolsága az 52-58 centimétert is eléri. Tömege 120-150 gramm között mozog. A törpegém egyik jellegzetessége kis mérete mellett, hogy az európai régió és a Mediterráneum egyetlen olyan gémféléje, amely nagyobb világos szárnyfolttal rendelkezik. Hímje feltűnő fekete-fehér/krémszínű, hasa világos, szürkés csíkokkal, feje teteje és háta sötét. A tojó jóval tompább színezetű, barnásabb, hasán pedig markánsabb a csíkozás. A fiatal egyedek inkább a tojóhoz hasonló rejtőszínűek, ám a hátuk is csíkos.

Életmódja[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A törpegém sűrű nádasokban, mocsarakban, vízpartokon éli bújkáló életét. A bölömbikához hasonlóan nem alkot fészkelőtelepeket. Kis tömege lehetővé teszi, hogy nádszálakon kapaszkodjon meg, innen les zsákmányra. Táplálékát kisebb halak, gőték, békák, ízeltlábúak alkotják.

Veszély esetén „cövekel”, azaz nyakát és fejét az ég felé nyújtja, és mozdulatlanná dermed. Riasztóhangja „get”/„gek”, repülés közben „kir” kiáltást hallatt, míg költési időszakban a bölömbikához hasonlóan mély, messzehangzó, brummogó hangot ad.

A törpegém vonuló madár, Magyarországról szeptemberben indul Dél-Afrikába, ahonnan csak májusban tér vissza.

Szaporodása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Hím törpegém

A törpegém nem fészkelőtelepeken költ, hanem a nádasban alkotja meg nádszálakból, nádlevelekből álló, csésze alakú fészkét, melynek helyét a hím választja meg. Évente csak egyszer költ, 5-7 tojást rak. A költés 17-19 napig tart. A fiókák fészeklakók, a kirepülés 25-30 nap után következik be, addig mindkét szülő részt vesz a táplálásukban.

Kárpát-medencei előfordulása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A törpegémek magyarországi állománya stabil, 4000-6000 költő pár közé tehető. Elsősorban a Tisza-tó, a Fertő, a Balaton, a Kis-Balaton és a Tisza, valamint az Alföld és a Duna–Tisza köze vizei mentén fordul elő. Az állomány az Északi-középhegységben és a Dunántúl egyes vidékein a legritkásabb.

Védettsége[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Bár Magyarországon az állomány stabil, a törpegém fokozott védettséget élvez, eszmei értéke 100 000 forint. Európai léptékben azonban sebezhető a faj, SPEC értékelése 3-as (az európai állomány kedvezőtlen státusban van, de a teljes állomány zöme nem Európában fordul elő).

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Külső hivatkozás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]