Lasztóc

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Lasztóc (Lastovce)
Közigazgatás
Ország  Szlovákia
Kerület Kassai
Járás Tőketerebesi
Turisztikai régió Alsó-Zemplén
Rang község
Első írásos említés 1266
Polgármester Michal Hrinko
Irányítószám 076 14
Körzethívószám 056
Népesség
Teljes népesség 1096 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 72 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 173 m
Terület 15,25 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Lasztóc  (Szlovákia)
Lasztóc
Lasztóc
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 32′ 15″, k. h. 21° 37′ 35″Koordináták: é. sz. 48° 32′ 15″, k. h. 21° 37′ 35″
Lasztóc weboldala
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Lasztóc (szlovákul: Lastovce) község Szlovákiában a Kassai kerület Tőketerebesi járásában. 2011-ben 1096 lakosából 958 szlovák és 37 roma volt.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Tőketerebestől 18 km-re délnyugatra, a Ronyva patak bal partján fekszik.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Területe az előkerült kerámiatöredékek tanúsága szerint már az újkőkorszakban lakott volt. A bükki kultúra népe lakta ezt a vidéket. A bronzkorból a pilinyi kultúra sírjai kerültek elő. 1266-ban "Laztouch" néven nemesi faluként említi először írásos dokumentum, majd 1290-ben és 1300-ban is előfordul írott forrásban. A 18. században a Kazinczy és Szirmay családok birtoka volt. 1715-ben mindössze egy háztartást találtak a községben. 1787-ben 127 házában 878 lakos élt. 1828-ban 138 háza és 1008 lakosa volt. Lakói főként mezőgazdaságból éltek. 1831-ben részt vettek a kolerafelkelésben. 1890 és 1900 között sok lakója kivándorolt.

Vályi András szerint "LASZTÓCZ. Magyar, és tót falu Zemplén Várm. földes Urai Kazinczy, és több Urak, lakosai elegyesek, fekszik Mihályi, és Izsék Kászmérnak szomszédságában, hegyes, vőlgyes határja három nyomásbéli, gabonát, és árpát t erem, erdeje kevés, szőleje nints, rét nélkűl szűkölködik, piatza Kassán, vagy Újhelyben." [2]

Fényes Elek szerint "Lasztócz, magyar-orosz-tót falu, Zemplén vármegyében, Velejtéhez 1/2 órányira: 253 r. 30 g. kath., 334 ref., 75 zsidó lak. Római és görög kath. paroch. templom., ref. anyaegyház. 1469 hold szántóföld. Határa hegyes, völgyes. F. u. Kazinczy, Szirmay s m. " [3]

1890 és 1900 között sok lakosa kivándorolt a tengerentúlra. 1910-ben 792, többségben szlovák lakosa volt, jelentős magyar kisebbséggel. 1920-ig Zemplén vármegye Sátoraljaújhelyi járásához tartozott.

2001-ben 1018 lakosából 616 szlovák és 384 cigány volt.

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]