Nagytoronya

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Nagytoronya (Veľká Tŕňa)
Nagytoronya01.JPG
Görög katolikus templom
Közigazgatás
Ország  Szlovákia
Kerület Kassai
Járás Tőketerebesi
Turisztikai régió Alsó-Zemplén
Rang község
Első írásos említés 1220
Polgármester Vojtech Bodnár
Irányítószám 076 82
Körzethívószám 056
Népesség
Teljes népesség 447 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 32 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 174 m
Terület 14,11 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Nagytoronya (Szlovákia)
Nagytoronya
Nagytoronya
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 28′ 00″, k. h. 21° 40′ 45″Koordináták: é. sz. 48° 28′ 00″, k. h. 21° 40′ 45″
Nagytoronya weboldala
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Nagytoronya (szlovákul: Veľká Tŕňa) község Szlovákiában a Kassai kerület Tőketerebesi járásában. 2011-ben 447 lakosából 432 szlovák volt.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Tőketerebestől 22 km-re délre a Kelet-Szlovákiai Alföldön, a Zempléni-hegység délnyugati lábánál 176 m magasan fekszik.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1220-ban Tolna néven említik először, nemesi falu volt. 1276-ban Thorona, 1321-ben Turuna, 1336-ban Toroyna, 1441-ben Nagythoronya alakban említik. 1321-ben Mics bán birtoka, majd 1330 és 1512 között a sárospataki klarisszáké. 1479-ben a Semseyek, 1481-ben Czékeyek, 1511-ben a Buttkayak szereznek birtokot a településen. A 17-18. században az Aspermont, a 19. században a Széchy család birtoka. 1715-ben pincészete, 50 lakatlan és 12 lakott háza volt. 1787-ben 111 házában 662 lakos élt. 1828-ban 48 háza és 372 lakosa volt. Lakói mezőgazdasággal és szőlőtermesztéssel foglalkoztak.

Vályi András szerint "Nagy, és Kis Toronya. Két Magyar falu Zemplén Várm. földes Urai Gr. Áspermont, a’ Királyi Kamara, és több Urak, lakosaik katolikusok, és reformátusok, fekszenek Sát. A. Újhelyhez mintegy órányira, N. Bárihoz közel; erdeje, szőleje van, rét nélkűl szűkölködik." [2]

Fényes Elek szerint "Nagy-Toronya, magyar-orosz falu, Zemplén vmegyében, az elébbeni helységhez közel: 246 rom., 332 g. kath., 8 evang., 314 ref., 30 zsidó lak. Gör. kath. és ref. templom. Szántóföldje 1215 hold. Szőlőhegye jó asztali bort terem, de már a Hegyaljához nem számittatik. Erdő. Hajdan itt az augustinus szerzeteseknek zárdájuk volt" [3]

1910-ben 762, többségben magyar lakosa volt, jelentős szlovák kisebbséggel. 1920-ig Zemplén vármegye Sátoraljaújhelyi járásához tartozott. 1938 és 1944 között Magyarországhoz csatolták. Nagy- és Kistoronyát 1964-ben egyesítették.

Nagytoronya még a 20. század elején is híres volt gyümölcstermesztéséről. Garanyból és Hardicsáról szekérszámra hordták Nagytoronyából a lekvárnak való szilvát, cseresznyét és más gyümölcsöt, hogy aztán Hardicsán kenderre paszulyra, kukoricára cseréljék be azt. [1]

2001-ben 511 lakosából 493 szlovák volt.

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Képtár[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Nagytoronya témájú médiaállományokat.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]