Bodrogszentes

Bodrogszentes
Református templom
Közigazgatás
Ország	Szlovákia
Kerület	Kassai
Járás	Tőketerebesi
Turisztikai régió	Bodrogköz
Rang	község
Polgármester	Liszkai Gusztáv
Népesség
Teljes népesség	842 fő (2011) +/-
Népsűrűség	83 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	120 m
Terület	10,16 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Bodrogszentes Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 26′, k. h. 21° 55′48.4333333333, 21.9166666667
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Bodrogszentes (szlovákul Svätuše, korábban Plešany) község Szlovákiában a Kassai kerület Tőketerebesi járásában, Királyhelmectől 4 km-re nyugatra. 2011-ben 842 lakosából 780 magyar és 41 szlovák volt.

Története

1245-ben Scuntes néven említik először. Már ekkor állt a Mindenszentek tiszteletére szentel római katolikus temploma. 1423-ban 37 lakott és 12 üres portát számoltak össze a faluban. Birtokosai többek között a Csapi, Kerecsenyi és Csicseri családok voltak. 1541–1548-ban már csak 5–18 lakott portája volt. A 17. században a Balassa, Sennyey, Vécsey és a Dőry családok birtoka. A 19. század végén pusztított filoxérajárvány elszegényítette a főként szőlőtermelésből élő községet. Kultúrházát 1941. november 8-án avatták fel.

Vályi András szerint "SZENTES. Magyar falu Zemplén Várm. földes Urai Gr. Sennyei, és több Urak, lakosai katolikusok, és többen reformátusok, fekszik Nagy-Kövesdhez közel, Véke, Nagy Gereshez sem meszsze; határja 2 nyomásbéli, jó fekete nyirok a’ szántóföldgye, réttye apró szénát termő, szép sík mező az egész határja, erdeje nints, szőleje kevés, tseresznyéből több hasznot vesznek, mint borokból; a’ helység felett van egy hegy, mellyben olly lapos kövek vannak, hogy minden faragás nélkűl padlázatra lehet fordítani; határos vele Keresztúr nevű puszta, melly a’ Leleszi Uradalomhoz tartozik, van szép erdeje, gyékényes és nádas tava is; határos vele ismét Abaháza puszta is, mellyet a’ Szentesi lakosok, 397mint határokban lévőt szántyák, és használlyák. "

Fényes Elek szerint "Szentes, magyar falu, Zemplén vmegyében, Király-Helmecz fiókja, 82 kath., 659 ref., 56 zsidó lak., ref. anyatemplommal. Szántófölde 841 h. F. u. többen. Ut. p. Ujhely. "

1910-ben 966, túlnyomórészt magyar lakosa volt. 1920-ig Zemplén vármegye Bodrogközi járásához tartozott.

2001-ben 914 lakosából 872 magyar és 33 szlovák volt.

Gazdasága

• Kőbánya
• Mezőgazdaság

Nevezetességei

• A jelenkori református templom építésének pontos ideje ismeretlen, azonban egy 1228-ban íródott oklevél már említi. A román stílusban épített templomot a 15. században egy villámcsapás következtében gótikus stílusban átalakították. A belső fakazettás festett mennyezetet és a karzatot, a beregi templomok mintájára, az 1794-es felújításkor készítették. A karzat homlokzatán magyar nyelvű festett vers írja le az akkori felújítást. Legutóbb 1907-ben bővítették egy északi apszissal, Sztehlo Ottokár tervei szerint. Tornya és kegyúri kara a 13. századból, a riolitból faragott román stílusú portálé anyagában és formájában emlékeztet a közeli karcsai temploméra. Tetőszerkezetét 2006-ban újították fel, festett kazettás mennyezetének restaurálási munkálatai 2007-ben kezdődtek.

Híres emberek

• Itt született 1949. október 9-én Kulcsár Ferenc költő, író, esszéíró, publicista, műfordító, szerkesztő.

Képtár

• 

  Kétnyelvű helységnévtábla

• 

  A kőbányászat emlékműve

• 

  A kőbányászat emlékműve

• 

  Posta

• 

  Községi hivatal

• 

  Park

• 

  Első világháborús emlékmű

• 
• 

  Üdvözlőtábla

• 

  Alapiskola és óvoda

• 

  A második világháború áldozatainak emléktáblája

• 

  Ravatalozó

• 

  Temető

Református templom

• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 

További információk

• Községinfó
• A templom története