Királyhelmec

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Királyhelmec (Kráľovský Chlmec)
Királyhelmec019.JPG
Városháza
Királyhelmec címere
Királyhelmec címere
Királyhelmec zászlaja
Királyhelmec zászlaja
Közigazgatás
Ország  Szlovákia
Kerület Kassai
Járás Tőketerebesi
Rang város
Polgármester Balog József
Irányítószám 077 01
Körzethívószám 0 56
Népesség
Teljes népesség 7698 fő (2011)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 130 m
Terület 23,73 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Királyhelmec (Szlovákia)
Királyhelmec
Királyhelmec
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 25′ 23″, k. h. 21° 58′ 45″Koordináták: é. sz. 48° 25′ 23″, k. h. 21° 58′ 45″
Királyhelmec weboldala
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Királyhelmec (szlovákul Kráľovský Chlmec) város Szlovákiában, a Kassai kerület Tőketerebesi járásában. A Bodrogköz legjelentősebb városa.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kassától 90 km-re délkeletre fekszik.

Nevének eredete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A szláv helmec (= kis halom) főnévből ered, nevének előtagja arra utal, hogy egykor királyi piac volt[2].

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Királyhelmec területéről már az újkőkorból (badeni/ péceli kultúra), majd a vaskorból (hallstatt - kelták, dákok), a római korból (vandálok) leletei is előkerültek. A régészeti leletek tanúsága szerint területén a szláv időszakban is település állhatott, melynek temetőjét a város határában az Erős erdő déli részén tárták fel. A mai település valószínűleg már a 12. században is létezett. 1214-ben a leleszi alapítólevélben (Helmech - Helmeche) említik először, amikor II. András király Boleszló váci püspöknek adta, majd a leleszi prépostság birtoka lett.

1241-ben Királyhelmecet elpusztították a tatárok. 1323-ban Károly Róbert hívének, Mikcs bánnak adományozta. 1332-ben a pápai tizedjegyzékben Miklós nevű papjával együtt Helmech néven említik, ekkor már állt temploma is.

A 14. században az Ákos nemzetségbeliek foglalták el és több évtizeden át maradtak birtokosai.

A 15. század elején a Pálóczi család birtoka lett, akik királyi engedéllyel várat építettek ide, egyesek szerint azonban csak nemesi udvarház lehetett. Ekkoriban válik mezővárossá. A várat Szapolyai János 1538-ban más birtokokkal együtt Perényi Péternek Abaúj vármegye főispánjának, felső-magyarországi főkapitánynak adta. Perényi azonban hintapolitikát folytatott Habsburg Ferdinánd és János király közötti harcokban, hol ide, hol oda pártolt, ezért a várat 1548-ban királyi parancsra lerombolták. Lorántffy Zsuzsanna, I. Rákóczi György özvegye 1654 előtt új várkastélyt épített itt, amelyet 1692-ben udvarházként említenek, valószínűleg a kuruc harcokban pusztult el végleg.

1709-ben pestisjárvány pusztított a városban. A katolikus templom 1757-ben, a református 1787-ben épült. 1831-ben újabb járvány, kolera pusztított. 1848-ban lakói részt vettek a szabadságharcban. A század vége felé újabb kolerajárvány és a szőlőket kipusztító filoxéra sújtotta a várost.

A kórház (ma középfokú szaktanintézet) 1895-ben épült eklektikus stílusban, egyszerre a Bodrogközi Tiszaszabályozó Társulás székházával (ma a Bodrogközi és Ung-vidéki Regionális múzeum székháza) és a Társulás szolgálati lakásaival (ma a görög katolikus templom). 1907-ben épült az állami iskola.

A trianoni békeszerződésig Zemplén vármegye része volt. Az első bécsi döntés alapján ismét Magyarországhoz tartozott. A magyar hadsereg 1938. november 6-i bevonulását a zászlódíszbe öltözött város ünneplő lakossága fogadta.[3]

A második világháború után Csehszlovákiához csatolták, közigazgatásilag a Bodrogközi járás székhelye lett, mely 1960-ban szűnt meg és ezt követően a Tőketerebesi járás része lett.

1993-ban alakult itt is egy cserkészcsapat, amelynek neve 30. számú Szent István király cserkészcsapat.

Önkormányzatának lapja a Királyhelmeci nézetek.

A legújabb időkben[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

2008 novemberében belpolitikai vihart kavart Szlovákiában és Magyarországon, fokozva a két ország közti feszültséget a magyar Nemzeti Őrsereg királyhelmeci egyenruhás megemlékezése az első bécsi döntés 70. évfordulójára.[4] A helmeci önkormányzat elhatárolódott, és eltávolíttatta az emlékműről az Őrsereg koszorúját.[5]

Éghajlata[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az évi középhőmérséklet 9,3°C, a leghidegebb hónap a január (-3,1°C), a legmelegebb a július (20,3°C). Az évi közepes hőingás 23,4°C, a napsütéses órák száma 1880-1920 óra, ebből 1400-1500 óra a tenyészidőszakban.[6] Az általános szélsebesség a nyáron 2,5 m/s, télen 3,0 m/s körüli, az uralkodó szélirány az ÉK-i. A hótakarós napok száma 50-60, ez viszonylag kicsinek mondható, oka a kevés csapadék és a gyakori szél.


Királyhelmec éghajlati jellemzői
Hónap Jan. Feb. Már. Ápr. Máj. Jún. Júl. Aug. Szep. Okt. Nov. Dec.
Átlaghőmérséklet (°C) −3,1 −1,3 4,1 10,0 15,1 18,1 20,3 19,7 15,7 10,0 4,0 −0,6
Átl. csapadékmennyiség (mm) 35 35 34 47 61 73 68 69 51 53 54 46
Forrás: Boros László:Táj és ember - A Bodrogköz geológiai fejlődéstörténete, természetföldrajzi jellemzői


Népessége[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1910-ben 2725 lakosából 2719 magyar volt.

2011-ben 7698 lakosából 5670 magyar, 1496 szlovák és 304 roma volt.

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • A Szentlélek tiszteletére szentelt római katolikus temploma 14. századi eredetű, a pápai tizedszedők jegyzékei szerint még 1332/37 előtt megépült. Mai formájában 1751 és 1757 között épült újjá.
  • Református temploma 1787-ben épült, tornya 1863-ban készült el, mai formáját 1893-ban a bővítés és átépítés után nyerte el.
  • A római katolikus templommal szemben található mai zeneiskola (többször átépített) épületében halt meg a hagyomány szerint 1660-ban I. Rákóczi György özvegye, Lorántffy Zsuzsanna[7]. A bejárat felett található a Lorántffyak címere.
  • A városi zsinagóga épülete 1840-ben már állt, 1960-ig használták, amikor a kitelepedések következtében elhagyták.
  • A görög katolikus templomot 2004-ben szentelték fel, épülete eredetileg 1895-ben épült.

Szobrok, emlékművek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Petőfi Sándor egész alakos szobra a városháza mellett áll.
  • II. Rákóczi Ferenc mellszobrát, Ifj. Szabó István szobrászművész alkotását 2007-ben avatták fel.
  • Esterházy János 2007-ben felavatott mellszobra alkotás szintén ifj. Szabó István műve.
  • A főtéren (Milleniumi tér) egymás mellett áll Szent István király, Szent Imre és Szent László egész alakos szobra.
  • A főtéren található díszkút domborművei a városhoz kötödő történelmi személyiségeket ábrázolják.
  • A Fő utcán található Mécs László mellszobra és Árpád-házi Szent Erzsébet egész alakos szobra.
  • Kálvin János obszidiánból készült szobrát 2009-ben avatták fel a református templom udvarán.
  • Hucs György emlékére 2001-ben felavatott emlékoszlop, Ferenc György nagykaposi fafaragó alkotása, a Mécs László Keresztény Központ kertjében.
  • A Hősök terén található a két világháború áldozatainak emlékműve, melyet 1990. június 3-án avattak fel.
  • A városháza mögötti parkban áll a felszabadulási emlékmű.

Emléktáblák[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Tolvaj Bertalan emléktábláját 2007-ben helyezték el a Fő utca egyik épületének falán.
  • A Városi Művelődési Központ falán található Petőfi Sándor és a spanyol polgárháborúban harcoló királyhelmeciek emléktáblája.
  • A Bodrogközbe menekült lengyelek emléktábláját 2009-ben helyezték el a városháza falán.
  • Mécs László emléktáblája a római katolikus templomban és a Mécs László Keresztény Központ épületének falán (utóbbit 1993-ban helyezték el).
  • A kitelepített bodrogköziek emléktábláját 2008-ban helyezték el a Hősök terén.
  • A Milleniumi tér emléktáblája (2002).

Híres emberek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Gyimesi György - nemzetközi hírű vadász-író
  • Helmeczi István - nagyváradi református püspök, a 17/18. század neves egyházi szerzője
  • Mécs László plébános, a neves költő 1930-1944 között élt Királyhelmecen, itt van eltemetve édesanyja

Itt születtek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Képtár[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Testvérvárosok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Irodalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Szathmáry József 1987: Királyhelmec (Královský Chlmec) és környéke helynevei. Magyar Névtani Dolgozatok 76.

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Királyhelmec témájú médiaállományokat.