Gálszécs

Gálszécs (Sečovce)
Közigazgatás
Ország	Szlovákia
Kerület	Kassai
Járás	Tőketerebesi
Rang	város
Első írásos említés	1255
Polgármester	Jozef Gamrát
Irányítószám	078 01
Körzethívószám	056
Népesség
Teljes népesség	8236 fő (2011) +/-
Népsűrűség	252 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	136 m
Terület	32,66 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Gálszécs Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 42′ 08″, k. h. 21° 39′ 11″48.7022222222, 21.6530555556
Gálszécs weboldala
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Gálszécs (szlovákul Sečovce) város Szlovákiában a Kassai kerület Tőketerebesi járásában. 2011-ben 8236 lakosából 6223 szlovák és 1308 roma volt.

Fekvése

Kassától 37 km-re keletre fekszik.

Nevének eredete

Neve a szláv seč (= erdőirtás) főnévből ered, előtagja Gál zólyomi főispánra utal aki 1376-ban a falu birtokosa volt.

Története

A régészeti leletek tanúsága szerint területén már az újkőkorban is éltek emberek. A város központjában a bükki kultúra tárgyi emlékeit tárták fel. A későbbi korokból a bronzkor, a hallstatti és laténi kultúra településeinek nyomaira bukkantak. Kerületek elő leletek a kelta, a római korból és a korai szláv időszakból a 7. – 9. századból is. A mai település első írásos említése 1245-ből származik, amikor IV. Béla király megerősíti Széccsel szomszédos birtokaiban az Aba nembeli Pétert. A következőkben 1320-ban említik Szécs néven. 1376-ban Gál zólyomi ispán birtoka, magyar nevét is róla kapta. 1437-ben Gálszécsnek már vásártartási és vámszedési joga volt. A településnek egykor vára volt, melyet 1439-ben a husziták építettek. 1451-ben Rozgonyi Lőrinc sikertelenül ostromolta, 1457-ben Mátyás foglalta el. 1460 körül Perényi István ostrommal foglalta el. Későbbi sorsa ismeretlen, nyoma nem maradt. 1601-ben innen indította Bocskai a Habsburg ellenes felkelést. 1633-ban pestisjárvány pusztított. 1647-ben a török, 1676-ban a kurucok pusztították a települést. A 18. századig magyar többségű településre szlovákok, ruszinok és zsidók települtek. A magyar és ruszin lakosság nagyrészt elszlovákosodott. 1830-ban földrengés rázta meg a városkát, majd 1831-ben a kolera szedett áldozatokat, ugyanebben az évben tűzvész is pusztított. 1873-ban újabb kolerajárvány tört ki.

Vályi András szerint "GÁLSZÉTS. Tót mezõ Város Zemplén Vármegyében, földes Urai több Uraságok, lakosai katolikusok, ó hitûek, evangelikusok, és reformatusok, fekszik napkel. Kohányhoz fél, ésszak. Kerepléhez egy, nap nyugot. Tarnokához is egy órányira, térséges határja három nyomásbéli, gabonát, árpát terem, erdõje van, szõleje kevés, és a’ legalább való bort termõ, víz nélkûl szûkölködik, piatza Kassán."

Fényes Elek szerint "Gálszéch, orosz-tót-magyar mváros, Zemplén vmegyében, egy kies vidéken, Ujhelyhez északra 5 1/2 mfdnyire: 548 római, 703 gör. kath., 4 n. e. óhitü, 35 evang., 120 ref., 249 zsidó lak. Római és görög kath., ref. anyatemplom. Synagóga. Vizi malom. Népes országos vásárok. Ékesiti a Szemere uraság 4 tornyu kastélya. Szántóföldje 2530 hold, s jó mivelés mellett mindent megterem. 1255-ben ezen helység Purusztyán (Borostyán) várhoz tartozott, s az Aba nemzetségbül származott Peteuroz Péter birta. Fiának hütlensége miatt Miczbán gróf fiainak adatott 1320-ban. 1402-ben Comes Gál de Zéch zólyomi fõispány a helységet mezõvárosi rangra emelte, s vásárokat hozott be. 1603 a Bocskay zendülés itt vevé kezdetét, 1685 egy része a helységnek b. Fischer Mihálynak, másik része a Homonnai Drugetheknek ajándékoztatott. Mostani földes urai: b. Fischer, Szemere, Kálhásy, Puky, Tomsics, s m. t. Ut. p. Vécse."

1910-ben 3284 lakosából 1442 magyar, 1416 szlovák és 288 német volt. A trianoni békeszerződésig Zemplén vármegye Gálszécsi járásának székhelye volt.

Nevezetességei

• Szűz Mária tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1494-ben gótikus stílusban épült. Később többször átépítették, legutóbb a II. világháború után, 1954-ben újították.
• Görög katolikus temploma 1757-ben épült, 1954-ben újjáépítették.
• Református temploma 1623-ban épült a 19. században megújították.
• Kastélya a 19. század első felében épült, a második világháborúban jelentős károkat szenvedett.
• A római katolikus előtt álló Pieta szobor 18. századi alkotás, eredetije ma a templomban van a templom előtt a másolata áll.
• A zsinagóga 1873-ban épült.

További információk

• Hivatalos oldal
• Alapinformációk
• Gálszécs Szlovákia térképén
• A gálszécsi római katolikus plébánia honlapja
• A gálszécsi gimnázium honlapja
• E-obce.sk