Csörgő
| Csörgő | |
 |
|
| A csörgői vasútállomás | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Kassai |
| Járás | Tőketerebesi |
| Rang | község |
| Polgármester | Pavol Balogh |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 821 fő (2006) +/- |
| Népsűrűség | 95 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 129 m |
| Terület | 8,53 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 Csörgő
Pozíció Szlovákia térképén
|
|
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Csörgő (szlovákul Čerhov) község Szlovákiában a Kassai kerület Tőketerebesi járásában. 2001-ben 830 lakosából 789 szlovák és 28 cigány volt, a magyarok száma hét.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
Tőketerebestől 19 km-re délre a magyar határ mellett a Ronyva patak partján fekszik.
[szerkesztés] Története
A régészeti leletek tanúsága szerint a falu területén már az újkőkorban laktak emberek. 1329-ben említik először, ekkor Tokaj várának tartozéka volt. 1377-ben Chergow, 1429-ben Cergew alakban említik. 1398-ban nemesi birtok, később részben nemes családoké volt. 1557-ben 8 adózó portája volt. A 17. század második felében elnéptelenedett. 1720-ban 3 volt az adózó háztartások száma. 1828-ban 60 házában 496 lakos élt. Lakói mezőgazdasággal, szőlőtermesztéssel, bognármesterséggel foglalkoztak. 1831-ben lakói részt vettek a koleralázadásban. A 19. században a Vay, a Sennyey és a Széchényi családok birtoka volt. 1900 és 1910 között sokan kivándoroltak a tengerentúlra.
Fényes Elek szerint „Csörgő, tót falu, Zemplén vgyében, Lasztócz fiókja, 169 kath., 5 ref., 140 zsidó lak. Ut. p. Ujhely.” [1]
1910-ben 460, többségben magyar lakosa volt, jelentős szlovák kisebbséggel. 1920-ig Zemplén vármegye Sátoraljaújhelyi járásához tartozott. 1938 és 1944 között Magyarországhoz tartozott.
[szerkesztés] Nevezetességei
- A falu a tokaji borvidék kapuja, híres pincészete van.
- Szűz Mária születése tiszteletére szentelt temploma 1858-ban épült, neoklasszicista stílusú.
- 19. századi kúria.
- A községben fennmaradt néhány tőmésház a 19. század közepéről.
[szerkesztés] Külső hivatkozások
[szerkesztés] Források
|
|||||
