Kisdobra
| Kisdobra (Dobrá) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Kassai |
| Járás | Tőketerebesi |
| Turisztikai régió | Alsó-Zemplén |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1320 |
| Polgármester | Mikuláš Csoma |
| Irányítószám | 076 41 |
| Körzethívószám | 056 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 432 fő (2011)[1] +/- |
| Népsűrűség | 52 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 100 m |
| Terület | 8,32 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 Kisdobra
Pozíció Szlovákia térképén
|
|
| é. sz. 48° 24′ 44″, k. h. 22° 01′ 40″ | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Kisdobra (szlovákul Dobrá) község Szlovákiában a Kassai kerület Tőketerebesi járásában. 2011-ben 432 lakosából 336 magyar és 83 szlovák volt.
Tartalomjegyzék |
Fekvése [szerkesztés]
Királyhelmectől 6 km-re délkeletre fekszik.
Története [szerkesztés]
A mai község területén a 10. században ősmagyar település állt, melynek temetőjét feltárták. A mai falut írott forrásban 1320-ban "Duba" néven említik először. Története során több nemesi család birtoka volt. 1411-ben a z Agárdi, 1417-ben a Perényi és más családoké. 1465-ben a Széchy, 1629-től a 19. századig a Sennyey család birtoka volt. A 17. század közepén elnéptelenedett. 1715-ben 26 lakatlan és 6 lakott háza volt. 1787-ben 44 házában 280 lakos élt. 1828-ban 57 háza és 424 lakosa volt, akik főként mezőgazdasággal foglalkoztak. A szájhagyomány szerint első fatemplomát Vereckére szállították, a mostanit 1750-ben építették. Anyakönyveit 1757-óta vezetik.
Vályi András szerint "DOBRA. Tót falu Zemplén Vármegyében, földes Ura Gróf Csáky Uraság, lakosai ó hitûek, fekszik Ondova vize mellett, Nagy Domasával által ellenben, egy nagy hegyhez közel, kivévén a’ szõlõ hegyet, minden határbéli java lévén, elsõ Osztálybéli. " [2]
Fényes Elek geográfiai szótárában "Dobra, Zemplén v. magy.-orosz falu, Bélyhez közel: 11 romai, 362 g. kath., 21 zsidó lak. Gör. kath. paroch. templom. 507 hold szántóföld. F. u. b. Sennyei. Ut. p. Ujhely." [1]
1910-ben 488, túlnyomórészt magyar lakosa volt. 1920-ig Zemplén vármegye Bodrogközi járásához tartozott.
2001-ben 372 lakosából 317 magyar és 36 szlovák volt.
Nevezetességei [szerkesztés]
Görög katolikus temploma 1750-ben épült.
További információk [szerkesztés]
Irodalom [szerkesztés]
- Dókus, Gy. 1900: Árpádkori sírleletek Zemplén vármegyében. Arch. Ért. 20, 39-61.
- ↑ http://www.scitanie2011.sk/wp-content/uploads/EV_národnosť_12_7_v12.pdf
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda. 1796. Online hozzáférés
|
|||||
