Kisdobra

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kisdobra (Dobrá)
Közigazgatás
Ország  Szlovákia
Kerület Kassai
Járás Tőketerebesi
Turisztikai régió Alsó-Zemplén
Rang község
Első írásos említés 1320
Polgármester Mikuláš Csoma
Irányítószám 076 41
Körzethívószám 056
Népesség
Teljes népesség 432 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 52 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 100 m
Terület 8,32 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Kisdobra  (Szlovákia)
Kisdobra
Kisdobra
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 24′ 44″, k. h. 22° 01′ 40″Koordináták: é. sz. 48° 24′ 44″, k. h. 22° 01′ 40″
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Kisdobra (szlovákul: Dobrá) község Szlovákiában a Kassai kerület Tőketerebesi járásában. 2011-ben 432 lakosából 336 magyar és 83 szlovák volt.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Királyhelmectől 6 km-re délkeletre fekszik.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A mai község területén a 10. században ősmagyar település állt, melynek temetőjét feltárták. A mai falut írott forrásban 1320-ban "Duba" néven említik először. Története során több nemesi család birtoka volt. 1411-ben a z Agárdi, 1417-ben a Perényi és más családoké. 1465-ben a Széchy, 1629-től a 19. századig a Sennyey család birtoka volt. A 17. század közepén elnéptelenedett. 1715-ben 26 lakatlan és 6 lakott háza volt. 1787-ben 44 házában 280 lakos élt. 1828-ban 57 háza és 424 lakosa volt, akik főként mezőgazdasággal foglalkoztak. A szájhagyomány szerint első fatemplomát Vereckére szállították, a mostanit 1750-ben építették. Anyakönyveit 1757-óta vezetik.

Vályi András szerint "DOBRA. Tót falu Zemplén Vármegyében, földes Ura Gróf Csáky Uraság, lakosai ó hitűek, fekszik Ondova vize mellett, Nagy Domasával által ellenben, egy nagy hegyhez közel, kivévén a’ szőlő hegyet, minden határbéli java lévén, első Osztálybéli. " [2]

Fényes Elek geográfiai szótárában "Dobra, Zemplén v. magy.-orosz falu, Bélyhez közel: 11 romai, 362 g. kath., 21 zsidó lak. Gör. kath. paroch. templom. 507 hold szántóföld. F. u. b. Sennyei. Ut. p. Ujhely." [1]

1910-ben 488, túlnyomórészt magyar lakosa volt. 1920-ig Zemplén vármegye Bodrogközi járásához tartozott.

2001-ben 372 lakosából 317 magyar és 36 szlovák volt.

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Görög katolikus temploma 1750-ben épült.

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Irodalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Dókus, Gy. 1900: Árpádkori sírleletek Zemplén vármegyében. Arch. Ért. 20, 39-61.