Tőketerebes

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Tőketerebes (Trebišov)
Trebisov vlastivedne muzeum.jpg
A múzeum épülete
Tőketerebes címere
Tőketerebes címere
Közigazgatás
Ország  Szlovákia
Kerület Kassai
Járás Tőketerebesi
Turisztikai régió Alsó-Zemplén
Rang város
Első írásos említés 1254
Polgármester Marián Kolesár
Irányítószám 075 01
Körzethívószám 056
Népesség
Teljes népesség 24 401 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 348 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 104 m
Terület 70,16 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Tőketerebes  (Szlovákia)
Tőketerebes
Tőketerebes
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 37′ 50″, k. h. 21° 43′ 00″Koordináták: é. sz. 48° 37′ 50″, k. h. 21° 43′ 00″
Tőketerebes weboldala
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info
Párics várának romjai
A katolikus plébániatemplom
Az Andrássy-kastély
A Mária-oszlop

Tőketerebes (szlovákul: Trebišov) város Szlovákiában a Kassai kerület Tőketerebesi járásának székhelye. Kassától 45 km-re délkeletre a Trnavka partján fekszik.

Nevének eredete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Neve a szláv Trebes helynévből alakult ki, ez pedig a szláv trebiti (= irtani) igéből származik. A név arra utal, hogy a település irtványon alakult ki. A kétnyelvű környezet az irtványként felfogott Terebest a magyar tőke főnévvel egészítette ki.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A régészeti leletek tanúsága szerint a város területén már az újkőkorban is éltek emberek. A vonaldíszes kultúra települése állt itt. A korai bronzkorból az ottomán kultúra csontvázas sírjaira, a késő bronzkorból pedig a hallstatti kultúra településének nyomaira bukkantak.

Tőketerebest 1219-ben említik először Terebus néven. A település a határában állt Párics várának szolgálófalujaként alakult ki a 13. században. A várat a Kaplyon-nembéli Terebesi család építtette a 13. század első felében. 1317-ben Károly Róbert a Petenye fia Péter elleni hadjáratában elfoglalta és mint honorbirtokot hívének, Drugeth Fülöp szepesi ispánnak adta. 1342-ben a zempléni várispánság igazgatása alatt ismét a királyé. 1387 után Luxemburgi Zsigmond hívének Perényi Péternek adta. 1483-ban a rablólovaggá lett Perényi Istvántól Mátyás hadai véres ostrommal foglalták el. A vár azonban továbbra is a család kezén maradt, mert a király a legyőzött úr fiának adta át. A Perényiek a török közeledtére 1536-ban, majd 1541-ben bővítették és megerősítették. 1567-ben a várat és uradalmát házasság révén a Drugeth család szerezte meg. 1619-ben Bethlen erdélyi fejedelem serege ostrommal vette be. 1673-ban újra megerősítették, majd 1675-ben a császáriak foglalták el. 1682-ben Thököly is megszállta, majd 1686-ban miután a kurucok kivonultak belőle a császáriak felrobbantották, azóta rom. Anyagából a Csákyak 1786-ban kastélyt építtettek a városban, amelyet 1838-ban házassággal az Andrássyak szereztek meg és a 19. század végén neoreneszánsz stílusban felújítottak.

Az Andrássy-mauzóleum

A település 1254-ben "Terebes", 1341-ben "Therebes", 1441-ben "Felse Terebes, Also Terebes" alakban említik a korabeli források. Birtokosai megegyeznek Párics várának birtokosaival. A 14. – 15. században több megyegyűlést is tartottak a településen. 1439-től vámszedési joggal rendelkező mezőváros, a terebesi váruradalom központja, amelyhez 6 falu tartozott. 1567 és 1687 között a Drugeth családé, 1687-től a Csákyaké, 1756-tól a Dernáth, a Zichy és az Andrássy családoké. 1601-ben a városnak 31 lakott és 94 lakatlan háza volt. 1504 és 1530, majd 1630 és 1781 között a pálosoknak kolostora működött Terebesen, amelynek épülete ma is áll. 1715-ban 44 portája volt. A 18. században a magyar többségű városba szlovákok és ruszinok települtek. 1787-ben 295 házában már 2366 lakos élt. 1831-ben a zempléni parasztfelkelés (az ún. koleralázadás) központja volt. augusztus 5-én itt nyitott sortüzet a katonaság a lázongó zempléni parasztokra, ezzel letörte a felkelést. 1876-ban főszolgabírói hivatal székhelye lett. A 19. században a várost és tágabb környékét számos kivándorlási hullám érintette. A kerület gazdasági helyzete a 20. században javult, amikor a városban néhány, mezőgazdaságra szakosodott iparvállalat alakult. 1910-ben cukorgyárat alapítottak itt. 1911-ben pedig villamos erőmű épült a városban.

A trianoni békeszerződésig Zemplén vármegye Gálszécsi járásához tartozott. 1929-ben járási székhely lett, azonban mezőgazdasági jellegét ezután is megőrizte. A második világháború idején a szlovák lakosság támogatta a környékbeli partizáncsoportokat. 1944. december 1-jén foglalták el a várost a 4. ukrán front csapatai. 1945 januárjában itt alakult meg a Szlovák Nemzeti Tanács.

Népessége[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1910-ben 4708 lakosából 2323 magyar és 2181 szlovák volt.

2001-ben 22 342 lakosa közül már 87% szlovák, cigány 8,9% és 1,7% magyar volt.

2011-ben 24 401 lakosából 17 400 szlovák, 3080 roma és 292 magyar volt.

Az erőműterv[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A szlovák kormány döntése szerint Tőketerebesen nagy széntüzelésű erőmű épül, amelyet 2012-ben helyeznének üzembe. A terv környezetvédelmi aggodalmakat váltott ki a tokaji borvidék magyar és szlovákiai oldalán és magában a városban. A magyar környezetvédelmi miniszter, Fodor Gábor levélben kérte szlovák kollégáját, hogy Magyarország bekapcsolódhasson az előzetes hatásvizsgálatokba.

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • A városhoz közeli hegyen állnak Párics várának romjai. A vár régészeti kutatása megtörtént, de restaurálásának még semmi jele, a területét ismét sűrű bozót foglalta el.
  • Az Andrássy-kastély 1786-ban épült nagyrészt a vár anyagából, a 19. század végén fényűző módon empire – neoreneszánsz stílusban építették át. Parkjában a felduzzasztott várárokból csónakázó tavat létesítettek. Itt áll az Andrássy család neogótikus mauzóleuma (épült 1893-ban). Andrássy Gyula grófot elhunyta után a lerombolt vár külső bástyáján kialakított mauzóleumban helyezték végső nyugalomra. A parkban álló Mária-oszlop 1800 körül készült.
  • A Sarlós Boldogasszony plébániatemplom gótikus eredetű, 1404 előtt épült. 1696-ban barokk stílusban építették át, majd 1770-ben és 1830-ban megújították, de gótikus jellegéből sokat megőrzött. A templomban 1400-ból és 1519-ből származó epitáfium látható.
  • A román stílusú Szentlélek templomnak csak az alapjai maradtak meg, melyeket a temetővel együtt régészeti kutatás tárt fel.
  • Pálos kolostora 1502-ben épült, 1876-ban átalakították.
  • Nagyboldogasszony tiszteletére szentelt görög katolikus temploma 1825-ből való.
  • A város és a járás történetéről a legtöbbet a honismereti múzeumban tudhatunk meg.
  • A Szlovák Nemzeti Tanács emléktáblája.

Híres emberek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Tőketerebes témájú médiaállományokat.