Kistárkány

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kistárkány (Malé Trakany)
Közigazgatás
Ország  Szlovákia
Kerület Kassai
Járás Tőketerebesi
Turisztikai régió Alsó-Zemplén
Rang község
Első írásos említés 1324
Polgármester Petrik Árpád
Irányítószám 076 42
Körzethívószám 056
Népesség
Teljes népesség 1156 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 105 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 105 m
Terület 11,01 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Kistárkány  (Szlovákia)
Kistárkány
Kistárkány
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 24′ 00″, k. h. 22° 06′ 25″Koordináták: é. sz. 48° 24′ 00″, k. h. 22° 06′ 25″
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Kistárkány (szlovákul: Malé Trakany) község Szlovákiában a Kassai kerület Tőketerebesi járásában. 2011-ben 1156 lakosából 998 magyar és 128 szlovák volt.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Királyhelmectől 13 km-re délkeletre a Tisza jobb partján fekszik.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A 13. század végén Tárkány már a Tárkányi család birtoka, de külön Kistárkányt csak 14. század elején készített pápai tizedjegyzék említi "Kystarkyan" alakban. A 14. században a Perényi család a birtokosa. 1492-ben egy nagyszabású nemesi udvarház épült itt a korábbi romok felhasználásával. 1557-ben 3 portája adózott. A 16. századtól több birtokosa is volt. Előbb a Vassay, Serédy, Buttkay, Boda, Vékey családoké, majd a század második felében a Bodák, Mórék, Joók, Himmelreichek birtoka. A 17. században a Hardicsayak, Perényiek, Kállayak és Cserneyek, a 18. században többek közt a Sennyeyek, Bémerek, Reviczkyek, Szerdahelyiek, Kazinczyk, Apagyik, Tornaiak a tulajdonosok. Ekkor öt nagyobb nemesi kúria is állt a településen. 1715-ben 6 lakatlan és 8 lakott háza volt. 1787-ben 49 házában 271 lakos élt. 1828-ban 44 háza és 338 lakosa volt, akik mezőgazdasággal, állattartással, szőlőtermesztéssel foglalkoztak. 1890 és 1900 között sok lakosa kivándorolt.

Vályi András szerint "Kis Tárkány, Nagy Tárkány. Két magyar helység Zemplén Várm. földes Urai Sennyei, és több Urak, Sóháza is van, lakosaik katolikusok, és reformátusok; földgyeik jól termők, réttyek, legelőjök, 464fájok van, piatzok Ungváron, Újhelyben, és Kis-Várdán." [2]

Fényes Elek geográfiai szótárában "Kis-Tárkány, magyar falu, Zemplén vmegyében, a Tisza jobb partján, Ujhelyhez egy órányira: 73 romai, 30 görög kath., 280 ref., 18 zsidó lak. Ref. anyaszentegyház, kath. kápolna, szőlőhegy, erdő, 192 hold szántóföld." [1]

1910-ben 1068, túlnyomórészt magyar lakosa volt. 1920-ig Zemplén vármegye Bodrogközi járásához tartozott. 1924 és 1948 között szeszfőzdéje működött. 1938 és 1944 között újra Magyarország része volt.

2001-ben 1054 lakosából 926 magyar, 67 szlovák és 51 cigány volt.

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Keresztjét 1905-ben, az Amerikába kivándorolt kistárkányiak adományaiból állították, és e ma már névtelen emberek tiszteletére 2005-ben újra felszentelték.
  • Református temploma 1772-ben épült, tornya 1839-ben épült.
  • A 18. század végén epült református templom bejárata fölött egy 1839-ből származó Árpád-fejszobor látható.[3]

Híres emberek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Itt született 1927. november 26-án Tolvaj Bertalan pedagógus, tankönyvíró, irodalomkritikus.

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. http://www.scitanie2011.sk/wp-content/uploads/EV_národnosť_12_7_v12.pdf
  2. Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda: (kiadó nélkül). 1796.  
  3. Bogoly János - Regionális Múzeum Királyhelmec - e-mail: bogoly.janos@szm.sk