Perbenyik

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Perbenyik (Pribeník)
Perbenyik református temploma.jpg
Református temploma a parókiával
Közigazgatás
Ország  Szlovákia
Kerület Kassai
Járás Tőketerebesi
Turisztikai régió Alsó-Zemplén
Rang község
Első írásos említés 1323
Polgármester Fülöp Pál
Irányítószám 076 51
Körzethívószám 056
Népesség
Teljes népesség 1033 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 84 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 100 m
Terület 12,33 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Perbenyik  (Szlovákia)
Perbenyik
Perbenyik
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 23′ 20″, k. h. 22° 00′ 00″Koordináták: é. sz. 48° 23′ 20″, k. h. 22° 00′ 00″
Perbenyik weboldala
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Perbenyik (szlovákul: Pribeník) község Szlovákiában a Kassai kerület Tőketerebesi járásában. 2011-ben 1033 lakosából 795 magyar és 223 szlovák volt.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Királyhelmectől 4 km-re délkeletre a magyar határ mellett fekszik.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1323-ban "Perbenyk" alakban említik először, nemesi családok birtoka volt. 1417-ben a Nagytárkányi és Perényi családoké volt. A 18. században a Sennyey, a 19. században a Klobusiczky és Majláth családok birtoka. 1557-ben uradalmi major és 9 porta állt a településen. A 18. század elején majdnem elnéptelenedett, 1715-ben 14 család élt a településen. 1787-ben 52 házában 351 lakos élt. 1828-ban 81 háza és 599 lakosa volt, lakói mezőgazdasággal foglalkoztak. 1809-től méntelep működött a településen. Határában vadászterület, malom és téglagyár is volt.

Vályi András szerint "PERBENYIK. Magyar falu Zemplén Vármegyében, földes Ura Sennyei Uraság, lakosai katolikusok, orosz vallásúak, és többen reformátusok, fekszik Nagy Tárkányhoz nem meszsze, mellynek filiája, határja 2 nyomásbéli, földgye agyagos, és homokos, minden veteményt megterem, szénája jó, erdője is vagyon, van hozzá Kisfalud nevezetű kis puszta, mellyben kis marha legelő forma tserje vagyon, és kevés szántó földek is." [2]

Fényes Elek szerint "Perbenyik, magyar f., Zemplén vmegyében, N. Tárkány fil., 110 romai, 186 g. kath., 185 ref., 5 zsidó lak., 581 hold szántófölddel s jó rétekkel. F. u. gr. Klobusiczky. Ut. p. Ujhely. " [3]

1910-ben 1379, túlnyomórészt magyar lakosa volt. 1920-ig Zemplén vármegye Bodrogközi járásához tartozott. 1938 és 1944 között Magyarországhoz tartozott.

Mióta Magyarország és Szlovákia tagja a schengeni egyezménynek, keskeny, modernizált út köti össze a szomszédos Lácacsékével.

2001-ben 914 lakosából 721 magyar és 167 szlovák volt.

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • A Mailáth-kastély, amelyben ma mezőgazdasági iskola működik. Az eredetileg földszintes kastély 1799-ben épült, mellette a római katolikus kápolna 1823-ban létesült. Mai formáját 1899-ben nyerte el – ekkor épült fel szomszédságában a ma már műemlék víztorony. Terjedelmes parkjában zömmel külhoni fák és cserjék láthatók, melyek közül említést érdelemel a terjedelmes méretű tiszafa (Taxus baccata) és a kínai páfrányfenyő (Ginko biloba).

Cap György perbenyiki történész megírta a kastély, és részben a falu történetét Élet a kastélyban címmel.[4]

Mailáth-kastély 1 (Perbenyik).jpg
Mailáth-kastély 2 (Perbenyik).jpg
Mailáth-kastély 3 (Perbenyik).jpg

Itt születtek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Udvary Géza (Perbenyik, 1872. szeptember 20. – Budapest, 1932. február 4.) festő.

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]