Ladamóc

Ladamóc (Ladmovce)

Református templom
Közigazgatás
Ország	Szlovákia
Kerület	Kassai
Járás	Tőketerebesi
Turisztikai régió	Alsó-Zemplén
Rang	község
Első írásos említés	1298
Polgármester	Alžbeta Szabová
Irányítószám	076 34
Körzethívószám	056
Népesség
Teljes népesség	337 fő (2011)^[1] +/-
Népsűrűség	30 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	106 m
Terület	11,32 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Ladamóc Pozíció Szlovákia térképén Koordináták: é. sz. 48° 24′ 44″, k. h. 21° 46′ 50″48.4122222222, 21.7805555556
é. sz. 48° 24′ 44″, k. h. 21° 46′ 50″48.4122222222, 21.7805555556
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Ladamóc (Ladmóc, szlovákul Ladmovce) község Szlovákiában a Kassai kerület Tőketerebesi járásában. 2011-ben 337 lakosából 297 magyar és 36 szlovák volt.

Fekvése [szerkesztés]

Királyhelmectől 25 km-re délnyugatra a Bodrog jobb partján fekszik.

Neve [szerkesztés]

A volt alapiskola hivatali táblája a napjainkban használt Ladmóc névvel

A falu neve valószínűleg szláv személynévből ered (Ladislav, Vladislav stb.), de erre nincsen bizonyíték. A másnaposságot kísérő gyomorégésre a Bodrogközben ma is azt mondják: "Ég Lagmoc!" (A ladmoci mészégetés sokáig elterjedt hagyományára utal.) [1] Bár a község utolsó hivatalos magyar neve (1938-1945) Ladamóc, a táblatörvény mellékletét alkotó listán a napjainkban általánosan használt Ladmóc néven szerepel.

Története [szerkesztés]

A község területén már a kőkorszakban éltek emberek, a bükki kultúra emberének települését találták itt meg. 1298-ban "Ladamach" alakban említik először. Ez a középkori település nem a mai helyén, hanem attól 2 km-re feküdt és eredetileg mészégetők faluja volt. Neve "Ladmocz" alakban, a pápai tizedszedők 1332 és 1337 között készült jegyzékében is szerepel. 1583-ban birtokosa az Ibrányi család, melynek udvarháza állt itt. A 18. században az Almássy család birtoka. 1715-ben 7 lakatlan és 7 lakott háza volt. 1787-ben 75 házában 464 lakos élt. 1828-ban 71 háza volt 527 lakossal, akik mezőgazdasággal, mészégetéssel foglalkoztak. A faluban a mészégetés mellett nagy hagyományi vannak a borászatnak és a kőfejtésnek is.

Vályi András szerint "LADNÓCZ. Magyar falu Zemplén Várm. földes Ura G. Csáky, és több Uraságok, lakosai reformátusok, fekszik S. a. Újhelyhez 1 1/2 órányira, a’ Bodrog partyán egy része, másika pedig hegy oldalban, ’s szem látomást költekeznek a’ odrog partyán lévők, a’ hegy oldalra lakni, Bodrognak kártékony özönei miatt, két nyomásbéli határjának egy része lapos, vizenyős, mivel Bodrog vize egészen megkeríti, földgye jó, ’s minden veteményt meg terem, erdőjök középszerű, kevés réttye jó szénát terem, mész kővel bővelkedvén, többnyire mész égetésből élnek lakosai, bora meglehetős." ^[2]

1910-ben 718, túlnyomórészt magyar lakosa volt. 1920-ig Zemplén vármegye Bodrogközi járásához tartozott.

2001-ben 348 lakosából 302 magyar és 33 szlovák volt.