Ladamóc

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ladamóc (Ladmovce)
Ladmóc13.JPG
Református templom
Közigazgatás
Ország  Szlovákia
Kerület Kassai
Járás Tőketerebesi
Turisztikai régió Alsó-Zemplén
Rang község
Első írásos említés 1298
Polgármester Alžbeta Szabová
Irányítószám 076 34
Körzethívószám 056
Népesség
Teljes népesség 337 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 30 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 106 m
Terület 11,32 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Ladamóc (Szlovákia)
Ladamóc
Ladamóc
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 24′ 44″, k. h. 21° 46′ 50″Koordináták: é. sz. 48° 24′ 44″, k. h. 21° 46′ 50″
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Ladamóc (Ladmóc, szlovákul: Ladmovce) község Szlovákiában a Kassai kerület Tőketerebesi járásában. 2011-ben 337 lakosából 297 magyar és 36 szlovák volt.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Királyhelmectől 25 km-re délnyugatra a Bodrog jobb partján fekszik.

Neve[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A volt alapiskola hivatali táblája a napjainkban használt Ladmóc névvel

A falu neve valószínűleg szláv személynévből ered (Ladislav, Vladislav stb.), de erre nincsen bizonyíték. A másnaposságot kísérő gyomorégésre a Bodrogközben ma is azt mondják: "Ég Lagmoc!" (A ladmoci mészégetés sokáig elterjedt hagyományára utal.) [1] Bár a község utolsó hivatalos magyar neve (1938-1945) Ladamóc, a táblatörvény mellékletét alkotó listán a napjainkban általánosan használt Ladmóc néven szerepel.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A község területén már a kőkorszakban éltek emberek, a bükki kultúra emberének települését találták itt meg. 1298-ban "Ladamach" alakban említik először. Ez a középkori település nem a mai helyén, hanem attól 2 km-re feküdt és eredetileg mészégetők faluja volt. Neve "Ladmocz" alakban, a pápai tizedszedők 1332 és 1337 között készült jegyzékében is szerepel. 1583-ban birtokosa az Ibrányi család, melynek udvarháza állt itt. A 18. században az Almássy család birtoka. 1715-ben 7 lakatlan és 7 lakott háza volt. 1787-ben 75 házában 464 lakos élt. 1828-ban 71 háza volt 527 lakossal, akik mezőgazdasággal, mészégetéssel foglalkoztak. A faluban a mészégetés mellett nagy hagyományi vannak a borászatnak és a kőfejtésnek is.

Vályi András szerint "LADNÓCZ. Magyar falu Zemplén Várm. földes Ura G. Csáky, és több Uraságok, lakosai reformátusok, fekszik S. a. Újhelyhez 1 1/2 órányira, a’ Bodrog partyán egy része, másika pedig hegy oldalban, ’s szem látomást költekeznek a’ odrog partyán lévők, a’ hegy oldalra lakni, Bodrognak kártékony özönei miatt, két nyomásbéli határjának egy része lapos, vizenyős, mivel Bodrog vize egészen megkeríti, földgye jó, ’s minden veteményt meg terem, erdőjök középszerű, kevés réttye jó szénát terem, mész kővel bővelkedvén, többnyire mész égetésből élnek lakosai, bora meglehetős." [2]

1910-ben 718, túlnyomórészt magyar lakosa volt. 1920-ig Zemplén vármegye Bodrogközi járásához tartozott.

2001-ben 348 lakosából 302 magyar és 33 szlovák volt.

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Híres emberek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Képtár[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Ladamóc témájú médiaállományokat.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]