Ladamóc
| Ladamóc (Ladmovce) | |
| Református templom | |
| Közigazgatás | |
| Ország | |
| Kerület | Kassai |
| Járás | Tőketerebesi |
| Turisztikai régió | Alsó-Zemplén |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1298 |
| Polgármester | Alžbeta Szabová |
| Irányítószám | 076 34 |
| Körzethívószám | 056 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 337 fő (2011)[1] +/- |
| Népsűrűség | 30 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 106 m |
| Terület | 11,32 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
| Koordináták: é. sz. 48° 24′ 44″, k. h. 21° 46′ 50″ | |
| é. sz. 48° 24′ 44″, k. h. 21° 46′ 50″ | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Ladamóc (Ladmóc, szlovákul Ladmovce) község Szlovákiában a Kassai kerület Tőketerebesi járásában. 2011-ben 337 lakosából 297 magyar és 36 szlovák volt.
Tartalomjegyzék |
Fekvése [szerkesztés]
Királyhelmectől 25 km-re délnyugatra a Bodrog jobb partján fekszik.
Neve [szerkesztés]
A falu neve valószínűleg szláv személynévből ered (Ladislav, Vladislav stb.), de erre nincsen bizonyíték. A másnaposságot kísérő gyomorégésre a Bodrogközben ma is azt mondják: "Ég Lagmoc!" (A ladmoci mészégetés sokáig elterjedt hagyományára utal.) [1] Bár a község utolsó hivatalos magyar neve (1938-1945) Ladamóc, a táblatörvény mellékletét alkotó listán a napjainkban általánosan használt Ladmóc néven szerepel.
Története [szerkesztés]
A község területén már a kőkorszakban éltek emberek, a bükki kultúra emberének települését találták itt meg. 1298-ban "Ladamach" alakban említik először. Ez a középkori település nem a mai helyén, hanem attól 2 km-re feküdt és eredetileg mészégetők faluja volt. Neve "Ladmocz" alakban, a pápai tizedszedők 1332 és 1337 között készült jegyzékében is szerepel. 1583-ban birtokosa az Ibrányi család, melynek udvarháza állt itt. A 18. században az Almássy család birtoka. 1715-ben 7 lakatlan és 7 lakott háza volt. 1787-ben 75 házában 464 lakos élt. 1828-ban 71 háza volt 527 lakossal, akik mezőgazdasággal, mészégetéssel foglalkoztak. A faluban a mészégetés mellett nagy hagyományi vannak a borászatnak és a kőfejtésnek is.
Vályi András szerint "LADNÓCZ. Magyar falu Zemplén Várm. földes Ura G. Csáky, és több Uraságok, lakosai reformátusok, fekszik S. a. Újhelyhez 1 1/2 órányira, a’ Bodrog partyán egy része, másika pedig hegy oldalban, ’s szem látomást költekeznek a’ odrog partyán lévők, a’ hegy oldalra lakni, Bodrognak kártékony özönei miatt, két nyomásbéli határjának egy része lapos, vizenyős, mivel Bodrog vize egészen megkeríti, földgye jó, ’s minden veteményt meg terem, erdőjök középszerű, kevés réttye jó szénát terem, mész kővel bővelkedvén, többnyire mész égetésből élnek lakosai, bora meglehetős." [2]
1910-ben 718, túlnyomórészt magyar lakosa volt. 1920-ig Zemplén vármegye Bodrogközi járásához tartozott.
2001-ben 348 lakosából 302 magyar és 33 szlovák volt.
Nevezetességei [szerkesztés]
- Református temploma 1826 és 1835 között épült klasszicista stílusban.
- A Bodrog holtága és a Ladoméri mocsár természetvédelmi terület
Híres emberek [szerkesztés]
- Itt hunyt el 1903. január 5-én Ujj István református lelkész, egyházi író.
Képtár [szerkesztés]
További információk [szerkesztés]
Források [szerkesztés]
- ↑ http://www.scitanie2011.sk/wp-content/uploads/EV_národnosť_12_7_v12.pdf
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda. 1796. Online hozzáférés
|
|||||

