Céke
| Céke | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Kassai |
| Járás | Tőketerebesi |
| Turisztikai régió | Kassai |
| Rang | község |
| Polgármester | Ladislav Slovjak |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 1200 fő (2011)[1] +/- |
| Népsűrűség | 58 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 172 m |
| Terület | 20,84 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 Céke
Pozíció Szlovákia térképén
|
|
| é. sz. 48° 28′, k. h. 21° 46′ | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Céke (szlovákul Cejkov) község Szlovákiában a Kassai kerület Tőketerebesi járásában, Tőketerebestől 19 km-re délre. 2011-ben 1200 lakosából 1115 szlovák volt.
Tartalomjegyzék |
Története[szerkesztés]
A község területén már a paleolitikumban éltek emberek. Első, 13. századi várát 1404-ben Zsigmond király leromboltatta. 1439-ben Cékei Márton visszaszerezte és helyreállította. 1473-ban az országgyűlés a lerombolását rendelte el. A falut Kereskényi Gáspár serege élén felégette 1670-ben és negyven embert végeztetett ki. A várat valószínűleg 1673-ban a kuruc harcokban rombolták le végleg. A 19. század elején még egy bástyája állott és sáncai is jól kivehetők voltak.
A falut 1381-ben "Cheke" alakban említi először oklevél. 1396-ban "Ceyke", 1438-ban "Czeke" néven tűnik fel az írott forrásokban. Céke várának szolgálófalujaként keletkezett. A 15. századtól több nemesi család birtoka. 1715-ben 7 ház nélküli és 3 lakott jobbágytelke volt. 1787-ben 17 házában 94 lakos élt. 1828-ban 22 háza volt 179 lakossal, akik erdei munkákkal, szénégetéssel, szőlőtermesztéssel foglalkoztak. 1831-ben részt vettek a koleralázadásban. Határa a Szirmayak kedvelt vadászterülete volt, akik 1808-tól voltak birtokosai a községnek.
Vályi András szerint "CZEKE. Cekov. Elegyes tót falu Zemplén Vármegyében, földes Ura Gróf Klobusiczky Uraság, vagy a’ Posoni Sz. Erzsébet’ Szerzetebéli Apátzák, lakosai katolikusok, fekszik 1/4. órányira Magyar Jesztrebhez, a’ Zempléni hegyek tövében, ’s a’ Minorita Szerzeteseknek is lakó helye vala, termékeny határja hasonló Barantshoz, ’s nevezetes javaihoz képest, első Osztálybéli. " [2]
Fényes Elek szerint "Czéke, tót-orosz falu, Zemplén vgyében, Zemplénhez északra 1 órányira: 614 r., 148 g. kath., 31 ref., 86 zsidó lak. Kath. paroch. templom. 849 hold szántóföld. Nagy erdő. Hajdan itt állott Czekevára, most pedig Pósa fő birtokos urnak kastélyja ékesiti. – Többi birtokosok: Boronkay, Balogh, Egry s m. Ut. p. Velejte. " [3]
1910-ben 1029, többségben magyar (905 fő) lakosa volt, jelentős szlovák (112 fő) kisebbséggel. A trianoni békeszerződésig Zemplén vármegye Sátoraljaújhelyi járásához tartozott, ezután a csehszlovák állam része lett. A háború után a nemzetiségek számaránya teljesen megfordult. 1930-ban már 1072 volt a szlovákok száma 25 magyarral szemben.[4] 1938 és 1944 között újra Magyarországhoz tartozott.
2001-ben 1239 lakosából 1200 szlovák volt.[4]
Nevezetességei[szerkesztés]
- A falu feletti Várhegyen találhatók az egykori vár csekély maradványai.
- Görög katolikus temploma 1805-ben épült.
- A falu területén ásványvíz források találhatók.
- A falu területén találták a vandálokhoz kötött híres Cékei leletet.
További információk[szerkesztés]
Források[szerkesztés]
- ↑ http://www.scitanie2011.sk/wp-content/uploads/EV_národnosť_12_7_v12.pdf
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda. 1796. Online hozzáférés
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851. Online hozzáférés
- ^ a b Kárpát-medencei Magyar Kutatási Adatbázis
|
|||||
