Céke

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Céke (Cejkov)
Közigazgatás
Ország  Szlovákia
Kerület Kassai
Járás Tőketerebesi
Turisztikai régió Kassai
Rang község
Polgármester Ladislav Slovjak
Népesség
Teljes népesség 1200 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 58 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 172 m
Terület 20,84 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Céke  (Szlovákia)
Céke
Céke
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 28′, k. h. 21° 46′Koordináták: é. sz. 48° 28′, k. h. 21° 46′
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Céke (szlovákul Cejkov) község Szlovákiában a Kassai kerület Tőketerebesi járásában, Tőketerebestől 19 km-re délre.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A község területén már a paleolitikumban éltek emberek. Első, 13. századi várát 1404-ben Zsigmond király leromboltatta. 1439-ben Cékei Márton visszaszerezte és helyreállította. 1473-ban az országgyűlés a lerombolását rendelte el. A falut Kereskényi Gáspár serege élén felégette 1670-ben és negyven embert végeztetett ki. A várat valószínűleg 1673-ban a kuruc harcokban rombolták le végleg. A 19. század elején még egy bástyája állott és sáncai is jól kivehetők voltak.

A falut 1381-ben "Cheke" alakban említi először oklevél. 1396-ban "Ceyke", 1438-ban "Czeke" néven tűnik fel az írott forrásokban. Céke várának szolgálófalujaként keletkezett. A 15. századtól több nemesi család birtoka. 1715-ben 7 ház nélküli és 3 lakott jobbágytelke volt. 1787-ben 17 házában 94 lakos élt. 1828-ban 22 háza volt 179 lakossal, akik erdei munkákkal, szénégetéssel, szőlőtermesztéssel foglalkoztak. 1831-ben részt vettek a koleralázadásban. Határa a Szirmayak kedvelt vadászterülete volt, akik 1808-tól voltak birtokosai a községnek.

Vályi András szerint "CZEKE. Cekov. Elegyes tót falu Zemplén Vármegyében, földes Ura Gróf Klobusiczky Uraság, vagy a’ Posoni Sz. Erzsébet’ Szerzetebéli Apátzák, lakosai katolikusok, fekszik 1/4. órányira Magyar Jesztrebhez, a’ Zempléni hegyek tövében, ’s a’ Minorita Szerzeteseknek is lakó helye vala, termékeny határja hasonló Barantshoz, ’s nevezetes javaihoz képest, első Osztálybéli. " [2]

Fényes Elek szerint "Czéke, tót-orosz falu, Zemplén vgyében, Zemplénhez északra 1 órányira: 614 r., 148 g. kath., 31 ref., 86 zsidó lak. Kath. paroch. templom. 849 hold szántóföld. Nagy erdő. Hajdan itt állott Czekevára, most pedig Pósa fő birtokos urnak kastélyja ékesiti. – Többi birtokosok: Boronkay, Balogh, Egry s m. Ut. p. Velejte." [3]

A trianoni békeszerződésig Zemplén vármegye Sátoraljaújhelyi járásához tartozott, ezután a csehszlovák állam része lett. A háború után a nemzetiségek számaránya teljesen megfordult. 1930-ban már 1072 volt a szlovákok száma 25 magyarral szemben.[4] 1938 és 1944 között újra Magyarországhoz tartozott.

Népessége[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1910-ben 1029, többségben magyar (905 fő) lakosa volt, jelentős szlovák (112 fő) kisebbséggel.

2001-ben 1239 lakosából 1200 szlovák volt.[4]

2011-ben 1200 lakosából 1115 szlovák volt.

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • A falu feletti Várhegyen találhatók az egykori vár csekély maradványai.
  • Görög katolikus temploma 1805-ben épült.
  • A falu területén ásványvíz források találhatók.
  • A falu területén találták a vandálokhoz kötött híres Cékei leletet.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]