Parnó

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Parnó (Parchovany)
Közigazgatás
Ország  Szlovákia
Kerület Kassai
Járás Tőketerebesi
Turisztikai régió Alsó-Zemplén
Rang község
Első írásos említés 1652
Polgármester Juraj Guzej
Irányítószám 076 62
Körzethívószám 056
Népesség
Teljes népesség 1946 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 84 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 111 m
Terület 23,23 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Parnó (Szlovákia)
Parnó
Parnó
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 45′ 00″, k. h. 21° 42′ 50″Koordináták: é. sz. 48° 45′ 00″, k. h. 21° 42′ 50″
Parnó weboldala
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Parnó (szlovákul Parchovany) község Szlovákiában a Kassai kerület Tőketerebesi járásában. Kisbosnya tartozik hozzá. 2011-ben 1946 lakosából 1567 szlovák és 245 roma volt.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Gálszécstől 9 km-re északkeletre fekszik.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Első írásos említése 1272-ből származik. 1320-ban "Parnow", 1330-ban "Perno", 1355-ben "Pernow", 1439-ben "Parnow" néven szerepel az írott forrásokban. 1321-ben a Baksa család birtoka. 1398-ban a Csapiaké, később rokonaiké az Eszenyieké. 1598-ban a Rákóczi és Bocskai családé. 1672-ben a Molnár család szerezte meg, majd a 19. században az Andrássyak birtoka lett, akik sokat építettek a községben. Várkastélya 1447-ben Csapi Ákosé volt. 1633-ban Bocskai István erdélyi fejedelem innen keltezte egyik levelét. 1656-ban említik elhanyagolt kastélyát, amelynek 1670-ben már csak kövei látszottak. A 19. században az Andrássyak újjáépítették, 1901-ben leégett, de rendbehozták. A második világháborúban pusztult el. 1715-ben 9 ház nélküli és 19 házas jobbágytelke volt. 1787-ben 98 házában 862 lakosa élt. 1828-ban 127 háza volt 961 lakossal. Lakói mezőgazdasággal és állattartással, később az Andrássiak birtokán sajtkészítéssel és lótenyésztéssel foglalkoztak.

Vályi András szerint "PÁRNO. Tót falu Zemplén Vármegyében, földes Urai több Uraságok, lakosai külömbfélék, fekszik n. k. Bosniczához 1/2 fertály, északr. Szecs Polánkához 1 órányira, térséges határja két nyomásbéli, gabonát, árpát terem, erdeje, szőleje nints, piatza Kassán van." [2]

Fényes Elek szerint "Parnó, tót falu, Zemplén vgyében, Gálszécshez 1 mfdnyire: 768 romai, 96 g. kath., 43 evang., 5 ref., 47 zsidó lak. Kath. paroch. templom. Vizimalom a Tapoly vizén. Kastély. 1729 hold szántóföld. F. u. Molnár. Ut. p. Vecse." [3]

1910-ben 1519, többségben szlovák lakosa volt, jelentős magyar kisebbséggel. A trianoni békeszerződésig Zemplén vármegye Gálszécsi járásához tartozott.

2001-ben 1887 lakosából 1676 szlovák és 206 cigány volt.[4]

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]