Visnyó

Visnyó (Višňov)
Közigazgatás
Ország	Szlovákia
Kerület	Kassai
Járás	Tőketerebesi
Rang	község
Első írásos említés	1270
Polgármester	Martin Tomko
Irányítószám	076 61
Körzethívószám	056
Népesség
Teljes népesség	246 fő (2011) +/-
Népsűrűség	52 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	131 m
Terület	4,76 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Visnyó Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 45′ 00″, k. h. 21° 40′ 00″48.75, 21.6666666667
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Visnyó (szlovákul Višňov) község Szlovákiában a Kassai kerület Tőketerebesi járásában. 2011-ben 246 lakosából 233 szlovák volt.

Fekvése

Gálszécstől 5 km-re északra a Visnyovka-patak völgyében fekszik.

Története

A települést 1270-ben "Wysno" alakban említik először, amikor V. István király Rajnald mesternek, a Rozgonyiak ősének adta. 1289-ben "Vysnow", 1306-ben "Fuluisno", 1329-ben "Nogvisnow, Kis Visnow, Eghazas Wysnow", 1355-ben "Nogvysnyo", 1459-ben "Kyswysnyo, Naghwysnyo" alakban szerepel a korabeli forrásokban. A Rozgonyiaké, majd Csicsva várának uradalmához tartozott. 1598-tól a varannói plébániáé, később a homonnai uradalom része. 1672-ben a Drugeth család a varannói pálosoknak adta. A 18. század végén a rend megszüntetésével a kincstáré lett, majd 1820-tól az eperjesi görög katolikus püspökségé. 1493-ban 14 jobbágytelke volt, ebből 6 lakatlan. 1715-ben 6 lakott és 12 lakatlan háza volt. 1787-ben 35 házában 289 lakos élt. 1828-ban 54 háza volt 413 lakossal. 1880 és 1890 között sok lakója kivándorolt a tengerentúlra.

Vályi András szerint " VISNYÓ. Tót falu Zemplén Várm. földes Ura a’ Religyiói Kintstár, lakosai katolikusok, ó hitüek, és evangelikusok, fekszik n. k. Parnóhoz 1/2, é. Sztankóczhoz 1/4, n. ny. Bacskóhoz 1 órányira; térséges, és elegyes ritka földgye 3 nyomásbéli, gabonát leginkább, zabot pedig középszerűen terem; erdeje, szőleje nints, rét nélkűl szűkölködik; piatza Kassán 5 mértföldnyire."

Fényes Elek szerint " Visnyó, Zemplén vm. tót falu, Gálszécs fil., 252 romai, 36 g. kath., 103 evang., 8 zsidó lak., 494 h. szántófölddel. Ut. p. Vécse."

Zemplén vármegye monográfiája szerint "Visnyó, tót kisközség, körjegyzőségi székhely, 85 házzal és 402 róm. kath. vallású lakossal, a kiknek azonban nincsen itt templomuk. Ősrégi község, mely a XIII. század közepén herczeg Rasztilóé volt, de V. István 1270-ben Rajnold mesternek, a Rozgonyiak ősének adományozta. 1407-ben Lasztóczi Sebestyént iktatják birtokába s ekkor Vyznyo a neve. Idővel két Visnyó szerepel, Kis és Nagy jelzőkkel. A Lasztóczyak birtoklása után a Csapiakat iktatják mind a két Visnyó birtokába, 1460-ban pedig Krucsai Tamást és Ágócz Pétert, 1473-ban Kozma Istvánt és 1492-ben Ujfalussi Miklóst és Pált mondják az adatok possessoroknak. 1569-ben Kis-Visnyó pusztára Rákóczy György, Kálnássy Ferencz és Deregnyei Pál királyi adományt kapnak. Az 1598-iki összeírásban Nagy-Visnyó a varannai plébániáé. 1600-ban Visnyón a Daróczyakat, 1663-ban Bocskay Istvánt és Soós Györgyöt s a Drugetheket iktatják némely részekbe. 1672-ben özv. Drugeth Györgyné a maga részét a varannai pálosoknak adományozza. 1754-ben Kálnássy Ádámot és Ferenczet iktatják Kisvisnyó birtokába. A pálos-rend megszűntével a vallásalapé lett s azután az eperjesi gör. kath. püspökségé. A XVII. századbeli pestis ennek a községnek sem kegyelmezett."

1910-ben 350, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Zemplén vármegye Gálszécsi járásához tartozott.

Nevezetességei

Temploma 1514-ben gótikus stílusban épült. 1690 körül már ismert Mária-kegyhely sok zarándokkal. Kegyszobra a Boldogságos Szűzanya előtt számos csodás gyógyulás történt, híre messze földön elterjedt, annyira hogy 1714-ben kis könyvecske is jelent meg róla. A 18. század közepén egy gazdag körmöci polgár beteg leánya gyógyult meg itt. A család letelepedvén egy tágas kéttornyú barokk templom építését kezdeményezte. A templom 1769 és 1782 között épült fel. Nevezetes búcsújáróhely.

További információk

• Hivatalos oldal
• E-obce.sk
• Községinfó
• Visnyó Szlovákia térképén