Bodrogszög
| Bodrogszög | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Kassai |
| Járás | Tőketerebesi |
| Turisztikai régió | Bodrogköz |
| Rang | község |
| Polgármester | Balogh Éva |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 213 fő (2011)[1] +/- |
| Népsűrűség | 58 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 98 m |
| Terület | 3,66 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 Bodrogszög
Pozíció Szlovákia térképén
|
|
| é. sz. 48° 23′, k. h. 21° 44′ | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Bodrogszög (szlovákul Klin nad Bodrogom) 1961 és 1990 között Bodrogszerdahely településrésze, ma újra önálló község Szlovákiában a Kassai kerület Tőketerebesi járásában, Királyhelmectől 22 km-re délnyugatra a magyar határ mellett a Bodrog bal partján. 2011-ben 213 lakosából 103 szlovák és 102 magyar volt.
Tartalomjegyzék |
Nevének eredete [szerkesztés]
Nevét onnan kapta, hogy az eredeti település a Bodrog folyó és a Páltó szögletében – szögében feküdt.
Története [szerkesztés]
1332-ben a pápai tizedjegyzékben Zeg alakban említik először. 1378-ban "Zek", 1479-ben "Zewg" néven szerepel az írott forrásokban. Határában állott 13. századi vára, melyet 1317-ben Ákos Mikcs foglalt el Károly Róbert részére. A vár valószínűleg ekkor pusztult el, többé nem említik és helye sem ismert. 1378-ban Szögi Pál fia Mikcs birtoka, majd a Széchy családé. 1487-ben a Thárczy család zálogbirtoka lett. A 16. század közepén a Perényi, a Bacskay, és a Serédy családok birtoka, a század végén a Herczeg, a Szennyesy és a Bodó családoké. 1549-ben az egri püspökség dézsmajegyzékében Zegh néven említik. 1557-ben 4 nemesi és 4 jobbágyportája volt. A 17. század elején a Herczegek mellett az Illésházyak, Berzeviczyek, Daróczyak, majd a Kissek, Bellaváryak és Dőryek nevei szerepelnek az okiratokban. 1715-ben 3 házas és 6 ház nélküli jobbágytelke volt. A 18. században Krussay Márton, Mudrányi Pál és a Ramocsházy család a birtokosai. A 19. században a Szögyény és a Kossuth család birtoka. 1787-ben 21 háza és 119 lakosa volt. 1828-ban 36 házában 183 lakosa élt. Lakói mezőgazdasággal, gyümölcstermesztéssel, állattartással foglalkoztak.
Vályi András szerint "SZŐGH. Magyar falu Zemplén Várm. földes Ura Szögyényi Uraság, lakosai katolikusok, és reformátusok, fekszik Alsó-Bereczkinek szomszédságában, Bodrogvize mellett, melly annyira elmosta már partyát, hogy a’ szekérrel való béjárás veszedelmes; határja Bereczkiéhez hasonlító, azon kivűl, hogy kevés réttye is vagyon. " [2]
Fényes Elek szerint "Bodrogh-Szögh, magyar falu, Zemplén vmegyében, a Bodrog bal partján, Újhelyhez 1 órányira: 73 r., 30 g. kath., 7 evang., 230 ref., 15 zsidó lak. Ref. szentegyház. Földje 153 hold, rétje, legelője bőven. F. u. Szőgyényi." [3]
A községnek 1910-ben 276, túlnyomórészt magyar lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Zemplén vármegye Bodrogközi járásához tartozott. A háború után lakói mezőgazdaságból, szőlőtermesztésből éltek. 1938 és 1944 között Magyarország része volt. 1960-ban Bodrogszerdahelyhez csatolták, de később újra önálló község lett.
Nevezetességei [szerkesztés]
- 1300 körül épült gótikus templomának romjai.[1]
- A 19. század első felében épült klasszicista kúriája.
- 1800 körül készült klasszicista szobor.
További információk [szerkesztés]
Források [szerkesztés]
- ↑ http://www.scitanie2011.sk/wp-content/uploads/EV_národnosť_12_7_v12.pdf
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda. 1796. Online hozzáférés
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851. Online hozzáférés
|
|||||
