Bodrogszög

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Bodrogszög (Klin nad Bodrogom)
Közigazgatás
Ország  Szlovákia
Kerület Kassai
Járás Tőketerebesi
Turisztikai régió Bodrogköz
Rang község
Polgármester Balogh Éva
Népesség
Teljes népesség 213 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 58 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 98 m
Terület 3,66 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Bodrogszög  (Szlovákia)
Bodrogszög
Bodrogszög
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 23′, k. h. 21° 44′Koordináták: é. sz. 48° 23′, k. h. 21° 44′
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Bodrogszög (szlovákul Klin nad Bodrogom) 1961 és 1990 között Bodrogszerdahely településrésze, ma újra önálló község Szlovákiában a Kassai kerület Tőketerebesi járásában, Királyhelmectől 22 km-re délnyugatra a magyar határ mellett a Bodrog bal partján. 2011-ben 213 lakosából 103 szlovák és 102 magyar volt.

Nevének eredete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nevét onnan kapta, hogy az eredeti település a Bodrog folyó és a Páltó szögletében – szögében feküdt.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1332-ben a pápai tizedjegyzékben Zeg alakban említik először. 1378-ban "Zek", 1479-ben "Zewg" néven szerepel az írott forrásokban. Határában állott 13. századi vára, melyet 1317-ben Ákos Mikcs foglalt el Károly Róbert részére. A vár valószínűleg ekkor pusztult el, többé nem említik és helye sem ismert. 1378-ban Szögi Pál fia Mikcs birtoka, majd a Széchy családé. 1487-ben a Thárczy család zálogbirtoka lett. A 16. század közepén a Perényi, a Bacskay, és a Serédy családok birtoka, a század végén a Herczeg, a Szennyesy és a Bodó családoké. 1549-ben az egri püspökség dézsmajegyzékében Zegh néven említik. 1557-ben 4 nemesi és 4 jobbágyportája volt. A 17. század elején a Herczegek mellett az Illésházyak, Berzeviczyek, Daróczyak, majd a Kissek, Bellaváryak és Dőryek nevei szerepelnek az okiratokban. 1715-ben 3 házas és 6 ház nélküli jobbágytelke volt. A 18. században Krussay Márton, Mudrányi Pál és a Ramocsházy család a birtokosai. A 19. században a Szögyény és a Kossuth család birtoka. 1787-ben 21 háza és 119 lakosa volt. 1828-ban 36 házában 183 lakosa élt. Lakói mezőgazdasággal, gyümölcstermesztéssel, állattartással foglalkoztak.

Vályi András szerint "SZŐGH. Magyar falu Zemplén Várm. földes Ura Szögyényi Uraság, lakosai katolikusok, és reformátusok, fekszik Alsó-Bereczkinek szomszédságában, Bodrogvize mellett, melly annyira elmosta már partyát, hogy a’ szekérrel való béjárás veszedelmes; határja Bereczkiéhez hasonlító, azon kivűl, hogy kevés réttye is vagyon. " [2]

Fényes Elek szerint "Bodrogh-Szögh, magyar falu, Zemplén vmegyében, a Bodrog bal partján, Újhelyhez 1 órányira: 73 r., 30 g. kath., 7 evang., 230 ref., 15 zsidó lak. Ref. szentegyház. Földje 153 hold, rétje, legelője bőven. F. u. Szőgyényi." [3]

Bodrogszög régi helynévtáblája (1944-ig)

A községnek 1910-ben 276, túlnyomórészt magyar lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Zemplén vármegye Bodrogközi járásához tartozott. A háború után lakói mezőgazdaságból, szőlőtermesztésből éltek. 1938 és 1944 között Magyarország része volt. 1960-ban Bodrogszerdahelyhez csatolták, de később újra önálló község lett.

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]