Tokaji borvidék

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Tokaj-hegyaljai történelmi borvidék kultúrtáj
Világörökség
Tokaj - Hegyalja-06.jpg
Szőlőültetvény légifelvételen
Adatok
Ország Magyarország
Világörökség-azonosító 1063
Típus Kulturális helyszín
Kritériumok III, V
Felvétel éve 2002
Elhelyezkedése
Tokaji borvidék  (Magyarország)
Tokaji borvidék
Tokaji borvidék
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 48° 09′, k. h. 21° 21′Koordináták: é. sz. 48° 09′, k. h. 21° 21′

A Tokaji borvidék[1] vagy Tokaj-hegyaljai borvidék (röviden Hegyalja vagy Tokaj-Hegyalja) a világ első zárt borvidéke 1737 óta. Magyarország északkeleti részén, a Zempléni-hegység déli, délkeleti lábainál található. Területe 6202 hektár. Az UNESCO Világörökség Bizottsága mint kultúrtájat 2002-ben felvette a világörökségi listára Tokaj-hegyaljai történelmi borvidék kultúrtáj néven.[2]

A borvidék jelképe és egyik központja Tokaj városa, amely világhíre révén egész Magyarország jelképévé vált. A város több évszázados borászati hagyomány, különleges építészeti örökség és helyi hagyományok őrzője.

Földrajz[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Tokaji borvidék 87 km hosszúságban és 3–4 km szélességben foglal helyet 5500 hektárnyi területen, három jellegzetes hegy, az abaújszántói és a sátoraljaújhelyi Sátor-hegy, valamint a tokaji Kopasz-hegy közötti háromszögben, 28 település határában.

A borvidék a Világörökség része.
Tokaji borvidék
Wine regions Hungary Tokaj-hegyalja.svg
A régió elhelyezkedése
Adatok
Minőségbesorolási kategória I. II. osztályú szőlőkataszter
Besorolás éve 1737
Ország Magyarország
Régió Észak-Magyarország
Megye Borsod-Abaúj-Zemplén megye
Borrégió Tokaji borrégió
Éghajlat kontinentális
Talajösszetevők vulkanikus tufán kialakult fekete nyiroktalaj
Régió területe 6202 hektár
Szőlőfajták furmint, hárslevelű, sárgamuskotály, zéta, kövérszőlő, kabar
Érési időszak szeptember, október
Bortermelés Tokaji aszú, Tokaji szamorodni

A borvidék kontinentális éghajlatú. A legtöbb helyen vulkanikus alapkőzet (andezit, riolit, s ezek tufái), illetve az ezen kialakult nyiroktalaj található. Az ásványi anyagokban gazdag vulkáni kőzeten testes, erős savgerinccel bíró minerális jegyekkel rendelkező borok készíthetők. A löszösebb talajú részek (pl. Kopasz-hegy), az alacsonyabb savtartalom miatt, a lágyabb karakterű boroknak kedvez, ezen dűlők alkalmasabbak illatosabb fajták termesztésére. Az aszúsodást vagyis nemes rothadást előidéző Botrytis cinerea penészgomba nemcsak Tokaj-Hegyaljára jellemző, több más borvidéken megtalálható (Arad-hegyalja, Mór). Azonban a termőhely, a különleges mikroklíma, a környező folyók (Bodrog, Tisza) és a megfelelő szőlőfajta (furmint, hárslevelű, muskotály, zéta, kövérszőlő, kabar) egymásra találásának eredményeképpen itt évről évre bekövetkezik az aszúsodás. A borvidék riolittufába vájt pincerendszerének jellegzetes sajátossága a pincék falát vastagon borító nemes pincepenész, a Cladosporium cellare, ami viszont (a Botrytis cinerea-val ellentétben) a világon csak itt, és a Rajnai borpincékben fordul elő. Ez a gomba a tokaji borok minőségének biztosításában fontos szerepet játszik, a tevékenysége révén alakul ki az aszúbor sajátos, friss kenyérre emlékeztető íze, illata, zamata, sötét aranysárga színe és viszonylag magas, 14 térfogatszázalék körüli alkoholtartalom.

Elnevezése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Tokaj-Hegyalja elnevezés Tokaj városáról és az eredetileg csak Hegyalja nevű környező vidékről kapta a nevét. A magyar Hegyalja elnevezést már a 16. században használták. A térség latin Districtus Submontaneus, azaz „Hegyaljai Kerület” neve később közigazgatási beosztásként is feltűnt.

Tokaj várát a 16-17. században Európa-szerte ismerték, ezért a külföldi borkereskedők a „tokaji bort” keresték az egész Hegyalján, és a vidék Európa-szerte mint „Tokaj hegyvidéke” (latinul Montium vitiferorum Tokaiensis, németül Tokayer Gebürg vagy Tokajer Wein-Gebürg) néven vált ismertté. Ez lassanként a magyarországi szóhasználatban is polgárjogot kapott, és a területet a 18. századtól kezdve Tokaj-Hegyaljának kezdték nevezni, a hivatalos Hegyalja név mellett. Ez utóbbit csak a 20. század elejétől váltotta fel hivatalosan is a Tokaj-Hegyalja név.[3]

Történelem[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

19. század-végi tokaji palackok

Hogy Tokaj környékének (Hegyalja) déli lejtőit kik ültették be szőlővel először, azt ma már biztonsággal megállapítani nem lehet. Annyi azonban bizonyos, hogy már a honfoglalás előtt is volt itt szőlőművelés.

A tatárjárás után az országba IV. Béla király hívott be olasz szőlőműveseket, akik Olaszi (Bodrogolaszi), Sárospatak és Liszka (Olaszliszka) községekben telepedtek le. Ők, az olasz vincellérek voltak azok, akik megvetették a hegyvidék világhírének alapjait, magukkal hozva délebbre fekvő hazájuk jeles szőlőfajtáit, s a fejlettebb kultúrájukat. Bizonyított az is, hogy a legjelesebb hegyaljai szőlőfajta, a furmint is latin, illetve olasz eredetű („mea nec Falernae temperant vites, neque Formiani pocula colles” [Horatius]).

A tokaji borok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az alapborok mellett az aszúszemekkel kevert „élő” fürtök együtt feldolgozása révén készül a szamorodni, illetve évszázados technológia alkalmazásával a tájegység legfontosabb bora, az aszú. A tokaji borok a nemespenésszel borított falú, sokszor több száz méteres pincelabirintusokban elhelyezett fahordókban érlelődnek. A legjobb minőségű tokaji borokat Tokaj, Tarcal, Tolcsva, Mád és Tállya községek környékén készítik.

A tokaji bor kitűnőségét a Hegyalja talajának és éghajlatának sajátos együtthatása alakította ki. Ezt az is bizonyítja, hogy számos délibb fekvésű hegyvidéken kísérleteztek a tokaji szőlőfajták termelésével, azokat teljesen hegyaljai módon kezelték, az ott termelt borok mégis messze elmaradtak a hegyaljai borok mögött, de még fajtajellegük is teljesen elütő volt.

Hogy miként fejti ki a talaj és az éghajlat itt Hegyalján e páratlan átalakító képességét szőlőfajtáinkra, sőt az idegenből a Hegyaljára importált fajtákra is, erre többféle magyarázat is született. Egyesek szerint a Hegyalja trachyt-rhyolit málladék talaja a szőlő zamat anyagának képzéséhez kiválóbb mennyiségben szolgáltatja a megfelelő anyagokat, míg mások inkább éghajlati sajátosságokkal magyarázták a hegyaljai szőlő nagy cukortartalmát, s az abból sajtolt bor finomságát. Valószínű azonban, hogy a két tényező együttes hatásának köszönhető, vagyis mindkettő nélkülözhetetlen:

  • A trachyt kőzetekből képződött talajféleségek a növényi tápanyagokon kívül előnyös fizikai tulajdonságukkal szolgálják a szőlőkultúrát, nagyfokú hőelnyelő képességüknél fogva nemcsak hamarabb melegszenek fel, mint más talajok, hanem a szőlő érési időszakában naplemente után is sokáig megtartják a meleget.
  • Az éghajlat sajátossága főleg érés tekintetében érvényesül; Forró nyár, szép egyenletes ősz, a nappal gyakori kánikulaszerű hőség, s később - októberben a deres hajnalokat követő verőfényes nappalok, s főleg, ha mindez kellő esőzésekkel váltakozik; beáll az aszúképződés, a hegyaljai szőlőérés koronája.

A Tokaji borvidék zárt térség, ami azt jelenti, hogy ide más területről származó szőlőt, mustot, bort - palackozott borok kivételével - behozni nem szabad. Ezzel a borvidék borai, borkülönlegességei fokozott védelemben részesülnek.

Tokaji aszú[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Herceg Windisch-Graetz Lajos bor hirdetése - 1902.
Tokaji bor reklámok a 20. sz elejéről
Aszú és szamorodni borcímke a 20. század elejéről
Tokaji bor plakát 1938-ból

Tokaj a legnevezetesebb, világszerte ismert borvidékünk. Bár a szőlészetnek és borászatnak évezredes hagyományai vannak e térségben, világhíre azonban csak 17. században emelkedett, amikor a kései szüret és borkészítési eljárás eredményeként híressé vált a borvidék rangos borkülönlegessége, a tokaji aszú. Az aszú a tokaji bor koronája, mely 8-10 éves korában éri el palackképességét.

A régi feljegyzések szerint az aszúbor készítését a 17. században Szepsi Laczkó Máté, Lorántffy Zsuzsanna udvari papja, majd később bényei (Erdőbénye) prédikátor találta föl, aki a fejedelemasszony újhelyi (Sátoraljaújhely) Oremus szőlőjének terméséből készítette az első nektárt, s azzal mint húsvéti borral, lepte meg úrnőjét. E történeti adat hitelességét Kazinczy Ferenc följegyzése erősíti meg, aki Kazinczy Pétert, a fejedelemasszony jószágigazgatóját nevezte meg az említett följegyzésben a történelmi adat forrásául.

Zelenák István, Tokaj történésze azonban rátalált egy iratra, amely bizonyítja, hogy már jóval Szepsi Laczkó Máté előtt is ismerték az aszú bort. Garai Máté 1571-ben halt meg és örökösödési levelében említést tesz több hordónyi „Asszú Szőlő Bor”-ról. Így az eddigi források szerint feltehető, hogy a Garaiak készítették az első ismert aszú bort.

Amikor XIV. Lajos megkóstolta tokaji bort, a „le vin des rois et le roi des vins” elnevezéssel illette, ami latinul vált ismertté: „vinum regum, rex vinorum” (ejtése: vínum régum, réx vinórum), azaz „királyok bora, borok királya”.

A tokaji bor hírneve[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Régi mondás, hogy a tokaji bor a borok királya, és a királyok bora. Ez a felséges magyar borkülönlegesség valóban a legkülönb az elsőrangú magyar borfajták közül, és valóság az is, hogy számos koronás fő asztalának egyik kelléke volt a tokaji palack bor. De nem csupán a királyoké, hanem a művészetek koronázatlan fejedelmei is.[4]

A muzsikusok között Mozartról hírlett, hogy kedvelt italai közé tartozott a Tokaji, sőt szövegírója, Lorenzo da Ponte abbé is a hódolói közé tartozott. Feljegyezték, hogy 1786-ban, amikor a Don Juan szövegkönyvét írta, munka közben állandóan ott volt az asztalán egy palack jó tokaji. Amikor a Don Juan tüzes bordalát hallja a világ, kevesen tudják, hogy lángoló szavait egykor Tokaj borának heve diktálta a költőlelkű szövegírónak.

A nagy német költő Goethe még a Faustba is beleszőtte Tokaj borának hírét. A Faust első részében, Auerbach pincéjében szerepelteti a Tokajit. Brandler, a dőzsölő alakok egyike ezt mondja:

Brandler:
Megvallom én
A savanyút nem kedvelem
Adj nékem
Egy pohár igazi édes bort.
Mefiszto:
Azonnal kap kegyed
Egy pohár tokajit...

1815-ben, Bécsben az ifjú Schubert kezébe került Baumberg bécsi költőnőnek (Batsányi János későbbi feleségének) 1800-ban megjelent verseskötete. Közötte szerepelt az 1795 táján írodott „Lob des Tokayer” (Tokaji bor dicsérete) című bordala, amely annyira megragadta fiatal zeneköltő fantáziáját, hogy néhány nappal később el is készítette zenei kompozícióját, a Tokaji bordal zenéjét. Schubert zenéjére, Gabrielle Baumberg költeménye, korabeli fordításban így hangzik:

„Ó Tokaj, drága nedve
Királyi asztalon
Megnő lantomnak kedve,
Ha csepped ihatom,
Ha vágyom új gyönyörre,
Ha ismét szenvedek,
Te napként fölhevíted,
Félig holt szívemet
„Ó Tokaj, drága nedve
Te felséges barát,
Tőled velőm s a csontom
Erő, tűz járja át.
Új élet kél eremben
Ha iszom cseppjeid,
Nektárod italából
Engem új láng hevít.
„Ó Tokaj, drága nedve
Te királyi ital,
Legyen, mint gondűzőé
A tied ez a dal..
Ha mélyen sújt a bánat,
Deríted kedvemet,
Bátorrá lesz a gyáva,
Ha issza nedvedet...

Gróf Fáy István, zenetudós, a pesti Nemzeti Színház zenei életének akkori irányítója 1854-ben levélben kereste meg Rossini mestert, a nagy zeneköltőt, hogy a Nemzeti Színház részére készítsen el egy tetszőleges témájú operát, vagy egy balett muzsikáját. (Akkoriban a Nemzeti volt hivatott operákat, balettet is bemutatni, csak később az Operaház megépülését követően vált ketté a komolyzenei és a prózai ág) Rossini mester akkoriban már visszavonult, és fájdalom nem teljesítette ezt a felkérést. Kedves levélben közölte mindezt Fáy intendánssal, s írását azzal fejezte be, hogy Magyarországot nagyot szereti, s a tokaji bor soha sem hiányzik asztaláról...

Települései[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Pincészetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Amikor borkombinátban állították elő a Tokajit (1977)
Pincészet Tulajdonos Kulcsemberek Teleepülés Szőlőterület (ha) Megjegyzés
Árvay Családi Pincészet[5] családi vállalkozás Árvay János Rátka 17 Az Év Bortermelője 2003 (Árvay János)
Bene Pincészet Tokaj
Béres Szőlőbirtok Erdőbénye
Bodvin Mád
Demetervin Mád
Dereszla Pincészet Bodrogkeresztúr
Disznókő Szőlőbirtok AXA-Millésimes (francia) Mészáros László (birtokigazgató) Mezőzombor 150 Az Év Pincészete 2005
Dobogó Pincészet Tokaj
Evinor Pincészet Sárospatak
Götz Pincészet (családi pincészet) Hercegkút
Gróf Degenfeld Pincészet Tarcal
Homoky család pincészete Tállya
Kőporosi és Gomboshegyi pincesor Hercegkút
Kun Lajos pincészete Sárospatak
Monte Tokaj Szőlőbirtok és Pincészet Abaújszántó
Patricius Borház Bodrogkisfalud
Rákóczi Pince Sárospatak
Royal Tokaji (angol) Mád Az Év Bortermelője 2012 (Áts Károly)
Sajgó Családi Pincészet Tolcsva
Samuel Tinon családi pincészete Olaszliszka
Szepsy[6] családi vállalkozás Szepsy István Mád 49 Az Év Bortermelője 2001 (Szepsy István)
Tokaj Kereskedőház ZRt.[7] Magyar Állam Áts Károly (főborász)[8] Tolcsva 70 1100 ha területről, 2000 kistermelőtől vásárol fel szőlőt
Tokaj Nobilis Bodrogkeresztúr
Tokaj Oremus[9] Vega Sicilia (spanyol) Bacsó András Tolcsva 115 Az Év Pincészete 2003
Tokaj Pendits Abaújszántó
Ungvári Pince Sátoraljaújhely
Varkoly Családi Pincészet Szerencs

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. 127/2009. (IX. 29.) FVM rendelet a szőlészeti és a borászati adatszolgáltatás, valamint a származási bizonyítványok kiadásának rendjéről, továbbá a borászati termékek előállításáról, forgalomba hozataláról és jelöléséről (magyar nyelven). Nemzeti Jogszabálytár, 2012. december 16. (Hozzáférés: 2012. december 16.)
  2. A Világörökség Listán szereplő magyar helyszínek (magyar nyelven). Forster Gyula Nemzeti Örökséggazdálkodási és Szolgáltatási Központ Világörökség Titkárság. (Hozzáférés: 2012. december 16.)
  3. Zempléni Múzsa | Balassa Iván
  4. Sebestyén Ede: A tokaji bor dicsérete, Delibáb, 1933. október 21. cikke alapján
  5. Szőlőink (magyar nyelven). Árvay Családi Pincészet. (Hozzáférés: 2013. október 25.)
  6. Szepsy (magyar nyelven). Szepsy. (Hozzáférés: 2013. október 25.)
  7. Általános bemutatás (magyar nyelven). Tokaj Kereskedőház ZRt.. (Hozzáférés: 2013. október 25.)
  8. Áts Károly (magyar nyelven). Elitbor, 2013. (Hozzáférés: 2013. október 25.)
  9. Tokaj Oremus (angol nyelven). Tokaj Oremus. (Hozzáférés: 2013. október 25.)

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]