Etyek–Budai borvidék

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Az Etyek–Budai borvidék az Észak-dunántúli borrégió legkeletibb, a Buda környéki szőlőket felölelő része. Teljes termőterülete 5600 ha, ebből 3927 ha I. osztályú. Akárcsak a régió többi borvidékén, itt is szinte kizárólag fehérborokat termelnek, jellemzően reduktív technológiával. Talajai jellemzően mészkő, dolomit vagy homokkő alapkőzeten alakultak ki.

Tartalomjegyzék

Történelme [szerkesztés]

Az Árpád-házi királyok alatt már virágzott itt a szőlőtermesztés, és az itt élő emberek megélhetésének fő forrásává vált. Sok szerb (rác) telepedett le ezen a környéken. Ennek köszönhetően a török hódoltság után főleg a vörösbor készítése volt túlsúlyban. 1830 körül a nagyvárosokban a lakosság inkább a fehérbort kereste, így a budai vidéken is arra kényszerültek, hogy egyre több fehérborszőlő fajtát szaporítsanak. A 19. század végétől a Törley-család híres pezsgőihez szükséges fehérbort is e térségben termelték.

Körzetei [szerkesztés]

Klímája és borai [szerkesztés]

Évi átlagos hőmérséklete az országos átlagnál kissé alacsonyabb. A vidék viszonylag szeles, csapadékellátása megközelíti az országos átlagot. Az adottságok lehetővé teszik a korán szüretelhető pezsgőalapborok készítését. A borok többsége nem túl testes, reduktív, száraz bor.

Jellemző szőlőfajták [szerkesztés]

Ismertebb borai [szerkesztés]

  • Etyeki chardonnay
  • Telki királyleányka
  • Etyeki muskotály
  • Etyeki olaszrizling
  • Etyeki rajnai rizling
  • Budai sauvignon blanc

Források [szerkesztés]

További információk [szerkesztés]