Magyarország világörökségi helyszínei

Az UNESCO 1972-ben alapított Világörökség Programjának célja az emberiség kulturális és természeti örökségének nyilvántartásba vétele (Világörökségi Lista). A programban résztvevő állam kötelezettséget vállal arra, hogy a területén fekvő világörökségi helyszíneket óvja és megőrzi a későbbi generációk számára. Magyarországi helyszín először 1987-ben került a listára.

Jelenlegi világörökségi helyszínek[szerkesztés]

Hollókői parasztházak

A Pannonhalmi Bencés Főapátság

A hortobágyi kilenclyukú híd

A visegrádi vár

A magyarországi világörökségi helyszínek jelenleg a következők (a listára való felvétel évének sorrendjében):

Budapest világörökségi helyszínei
Hollókő ófalu és táji környezete (1987. Kulturális)
Az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt barlangjai (1995. Természeti) – Szlovákiával közös
Az ezeréves Pannonhalmi Bencés Főapátság és közvetlen természeti környezete (1996. Kulturális)
Hortobágyi Nemzeti Park – Puszta (1999. Kulturális – kultúrtáj)
Pécsi ókeresztény sírkamrák (2000. Kulturális)
Fertő/Neusiedlersee kultúrtáj (2001. Kulturális – kultúrtáj) – Ausztriával közös
Tokaj-hegyaljai történelmi borvidék (2002. Kulturális – kultúrtáj)

Várólistán szereplő helyszínek[szerkesztés]

A Világörökség Magyar Nemzeti Bizottsága dönt arról, hogy a hozzá beérkezett javaslatok alapján mely helyszíneket tartja esélyesnek és érdemesnek egy valamikori felvételre a Világörökségi Listára. A következő helyszínek szerepelnek az úgynevezett Magyar Várományosi Listán:

A rózsadombi termálkarszt területe
Esztergom középkori erődítménye
A visegrádi királyi székhely
Mezőhegyesi Állami Ménesbirtok (Kulturális – kultúrtáj)
Komáromi erődrendszer (Kulturális) – szlovák-magyar közös felterjesztés (2007 januárjában)
Az ipolytarnóci ősélőhely (Természeti) – 2003-ban felterjesztve, felvételéről a döntés egyelőre elhalasztva (eredeti név: Ipolytarnóc – ősmaradványok)
Tájházhálózat Magyarországon (Kulturális) – később átsorolhatják a "Szellemi örökség" (intangible heritage) Egyezmény körébe
A Tihanyi-félsziget, a Tapolcai-medence tanúhegyei és a Hévízi-tó – a helyszín lehatárolása és kategóriája 2003-tól megváltozott, mivel két, közeli helyszínt csatoltak hozzá sorozatnevezésként
Az északkeleti Kárpát-medence fatemplomai (Kulturális) szlovák-magyar
A „Dunakanyar-kultúrtáj” (munkacím) (Kulturális – kultúrtáj) – a Visegrádi középkori királyi központ és vadászterület, illetve Esztergom középkori vára korábbi két várományosi helyszín összevonásával
A római limes magyarországi szakaszai (Kulturális) – nemzetközi sorozatjelölés részeként