Észak-Magyarország
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
- Ez a szócikk a régióról szól. A napilap az Észak-Magyarország (újság) címen lesz.
| Észak-Magyarország | |
| Központ | Miskolc |
| Terület | 13 428 km² |
| Népesség | 1 223 238 fő |
| Népsűrűség | 91 fő/km² |
| Megyék | Borsod-Abaúj-Zemplén Heves Nógrád |
| Domborzat | |
| - Legmagasabb pont | Kékes, 1014 m |
Észak-Magyarország a hét magyarországi statisztikai régió egyike; az ország északkeleti részében helyezkedik el. Régióként Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves és Nógrád megyéket foglalja magába, de a köznyelvben gyakran Szabolcs-Szatmár-Bereg megye egyes részeit is ideértik. A régió központja Miskolc.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Közigazgatás
Észak-Magyarország kistérségei (zárójelben a 2005. január 1. szerinti lakónépességi adatok)[1]:
Borsod-Abaúj-Zemplén megye
- Abaúj–Hegyközi kistérség (15 558)
- Bodrogközi kistérség (18 384)
- Edelényi kistérség (36 299)
- Encsi kistérség (24 251)
- Kazincbarcikai kistérség (64 077)
- Mezőcsáti kistérség (15 048)
- Mezőkövesdi kistérség (44 565)
- Miskolci kistérség (274 840)
- Ózdi kistérség (74 283)
- Sárospataki kistérség (27 146)
- Sátoraljaújhelyi kistérség (24 632)
- Szerencsi kistérség (45 006)
- Szikszói kistérség (19 586)
- Tiszaújvárosi kistérség (33 616)
- Tokaji kistérség (14 563)
Heves megye
- Bélapátfalvai kistérség (13 739)
- Egri kistérség (79 484)
- Füzesabonyi kistérség (38 040)
- Gyöngyösi kistérség (77 773)
- Hatvani kistérség (53 952)
- Hevesi kistérség (36 481)
- Pétervásárai kistérség (23 287)
Nógrád megye
- Balassagyarmati kistérség (42 581)
- Bátonyterenyei kistérség (26 319)
- Pásztói kistérség (33 641)
- Rétsági kistérség (25 795)
- Salgótarjáni kistérség (68 070)
- Szécsényi kistérség (20 095)
[szerkesztés] Legnépesebb települések
|
[szerkesztés] Demográfia
- Lakosság: 1 223 238 fő (2009)
- 0-14 éves korig terjedő lakosság: 16%
- 15-64 éves korig terjedő lakosság: 67%
- 65-X éves korig terjedő lakosság: 17%
A KSH adatai alapján.
[szerkesztés] Turizmus
Észak-Magyarország területének legnagyobb része megegyezik az Észak-Magyarország turisztikai régióval, kivéve két kisebb területet: a Börzsöny hegység Nógrád megyére eső vidéke (Nógrád és Diósjenő környéke) a Budapest–Közép-Duna-vidék turisztikai régióhoz tartozik, Heves megye és Borsod-Abaúj-Zemplén megye legdélibb területei pedig a Tisza-tó turisztikai régió részét képezik.
Borsod-Abaúj-Zemplén megye
A megye fő turisztikai vonzerejét többek között a látványos természeti értékek (különösen Miskolc-Lillafüred és a híres aggteleki cseppkőbarlang), a nemesi kastélyok, valamint a romantikus középkori várak és várromok jelentik (boldogkői vár, diósgyőri vár, füzéri vár, sárospataki vár, szerencsi vár). A megye legtöbb múzeuma Miskolcon található. Az Aggteleki Nemzeti Park és a Tokaji Történelmi Borvidék a világörökség listáján is szerepelnek. Érdekes látnivaló a honfoglaláskori régészeti park Kisrozvágyon. A megye nevezetességei a tokaji aszú, a gönci barackpálinka és a matyó hímzés.
Lásd még:
Heves megye
Eger városát Magyarország legszebb barokk városai között tartják számon, ahová a műemlékek mellett kiváló borai és gyógyvizei is sok turistát vonzanak. A Tisza-tó partja népszerű üdülőövezet, a Mátra és a Bükk turistaútjai pedig a vadregényes hegyi túrák kedvelőinek jelentenek különleges élményt.
Lásd még: Heves megye turisztikai látnivalóinak listája
Nógrád megye
Nógrád megye fő turisztikai vonzerejét a megkapó természeti környezet, a palóc néphagyományok és a számos műemlék és kulturális emlék jelenti. Ezek közül kiemelkedik a pásztói műemléki városközpont, a szécsényi várnegyed és a hollókői ófalu, amely a világörökség része.
Lásd még: Nógrád megye turisztikai látnivalóinak listája
[szerkesztés] Lábjegyzet
[szerkesztés] Külső hivatkozások
- Az Észak-magyarországi Régió hivatalos honlapja
- Borsod-Abaúj-Zemplén megye hivatalos oldala
- Heves megye hivatalos oldala
- Nógrád megye hivatalos oldala
- Miskolc hivatalos oldala
- Eger hivatalos oldala
- Salgótarján hivatalos oldala
- Turistalátványosságok
- Észak-Magyarországi Kastélyút
|
|||||
