Kastély
A kastély általában előkelő, jómódú személyek szabadon álló, palotaszerű székhelye, főurak, földesurak fényűző várszerű lakóhelye birtokukon. A kastélytól eltér a kúria, amely kastélyszerű, de kisebb igényű lakóház, főként a középnemesség lakóhelye volt.
Tartalomjegyzék |
A szó eredete [szerkesztés]
A kastély kifejezésünk valószínűleg a castellum szóból származik, amely kicsi római tábort jelent. A castellum a castrum szó kicsinyített alakja.
Története [szerkesztés]
Az előkelők lakhelyei a középkor végén és a reneszánsz kezdetén szokás szerint meg voltak erősítve. Az erődszerű építkezés elemei (tornyok, vízzel telt árkok, hidak stb.) a kastély architekturájában a mai napig is fenmaradtak. Az olyan kastélyt, amely már annyira meg van erősítve, hogy kisebb várnak is beillett, várkastély-nak hívják. Különösen a francia és az angol arisztokráciának voltak építészeti szempontból kiemelkedő jelentőségű kastélyaik. A kastélyépítészet főként a 17-19. században virágzott.
Magyarországon [szerkesztés]
Hazánkban csak a 17. században kezdtek el a vidéken védőművekkel többé-kevésbé ellátott, magányos kastélyokat építeni. A legtöbb kastély a törökök teljes kiűzetése után, a rokokó stílus korszakában és a 19. század elején keletkezett.
Az Országos Műemlékvédelmi Hivatal felmérése szerint Magyarországon jelenleg 718 védett kastély és 103 vár található, ebből 51 működik kastélyszállóként.[1] Dr. Virág Zsolt, a Kastélylexikon szerzője szerint jelenleg 1500-2000 közé tehető a magyarországi kastélyok száma.[2]
Lásd még [szerkesztés]
Források [szerkesztés]
Külső hivatkozások [szerkesztés]
- Magyar, Köz-fejlesztésű Kastély-információs adatbázis
- Észak-Magyarországi Kastélyút
- Magyar Kastélyportál
- Magyar kastélyok
- Magyar Kastélylexikon, A hónap kastélya
- Kastélyépítészet
- Légifotógyűjtemény magyarországi kastélyokról
- Erdélyi kastélyok
- Kastélykertek a világban
- Sulinet:Kastélykirándulások
- Légifotók Magyarországról, Magyar kastélyok
- Magyarországi kastélyok

