Kastély

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A kastély általában előkelő, jómódú személyek szabadon álló, palotaszerű székhelye, főurak, földesurak fényűző várszerű lakóhelye birtokukon. A kastélytól eltér a kúria, amely kastélyszerű, de kisebb igényű lakóház, főként a középnemesség lakóhelye volt.

A szó eredete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A kastély kifejezésünk valószínűleg a castellum szóból származik, amely kicsi római tábort jelent. A castellum a castrum szó kicsinyített alakja.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az előkelők lakhelyei a középkor végén és a reneszánsz kezdetén szokás szerint meg voltak erősítve. Az erődszerű építkezés elemei (tornyok, vízzel telt árkok, hidak stb.) a kastély architekturájában a mai napig is fenmaradtak. Az olyan kastélyt, amely már annyira meg van erősítve, hogy kisebb várnak is beillett, várkastély-nak hívják. Különösen a francia és az angol arisztokráciának voltak építészeti szempontból kiemelkedő jelentőségű kastélyaik. A kastélyépítészet főként a 17-19. században virágzott.

Magyarországon[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Hazánkban csak a 17. században kezdtek el a vidéken védőművekkel többé-kevésbé ellátott, magányos kastélyokat építeni. A legtöbb kastély a törökök teljes kiűzetése után, a rokokó stílus korszakában és a 19. század elején keletkezett.

Az Országos Műemlékvédelmi Hivatal felmérése szerint Magyarországon jelenleg 718 védett kastély és 103 vár található, ebből 51 működik kastélyszállóként.[1] Dr. Virág Zsolt, a Kastélylexikon szerzője szerint jelenleg 1500-2000 közé tehető a magyarországi kastélyok száma.[2]

Lásd még[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Wiktionary-logo-hu.png
Keress rá a kastély címszóra a Wikiszótárban!