Zsibó

Zsibó (Jibou, Siben)
Wesselényi.kastély
Zsibó címere
Közigazgatás
Ország	Románia
Történelmi régió	Partium
Fejlesztési régió	Északnyugat-romániai fejlesztési régió
Megye	Szilágy
Rang	város
Beosztott falvak	Hosszúújfalu, Kucsó, Szamosőrmező, Szilágyróna
Polgármester	Augustin Borz
Körzethívószám	0260
Népesség
Népesség	9632 fő (2002) +/-
Község népessége	11 306 (2002)
Magyar lakosság	1475
Népsűrűség	330 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	35,78 km²
Időzóna	EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Zsibó Pozíció Románia térképén
é. sz. 47° 16′ 0″, k. h. 23° 15′ 0″47.2666666667, 23.25
Zsibó weboldala

Zsibó (románul Jibou, németül Siben) város Romániában, Szilágy megyében.

Fekvése

Zilahtól 28 km-re északkeletre a Szamos bal partján fekszik, Hosszúújfalu, Kucsó, Szilágyróna és Szamosőrmező tartozik hozzá.

Története

Petri Mór szerint, 1205-ben Chybur néven említik először. 1387 – SIBOTHELEKE, 1423-ban SYBO, 1460-ban pedig ZYBO néven szerepel a kordokumentumokban.

1387-ben Shibotheleke az aranyosi vár tartozéka volt.

1423-ban Zsigmond király a Kusalyi Jakcs családot iktatta be Zsibó (Sybo) birtokába.

1553-ban a Kővár várához tartozó település a Kusalyi Jakcs család birtoka volt.

1584-ben Zsibót Hadaddal együtt - az erdélyi fejedelemségért vívott polgárháborúban a fejedelem melletti helytállása jutalmaként - adományozta Báthory István Wesselényi Ferencnek.

1705. november 11-én, a II. Rákóczi Ferenc által vezetett kuruc sereg vereséget szenvedett Ludwig von Herbeville tábornagy, császári főparancsnok hadaitól.

1849. augusztus 25-én itt tette le a fegyvert Kazinczy Lajos honvéd ezredes 4000 főnyi serege.

1890. október 1-jén, megnyitják a Dés – Zsibó – Zilah vasútvonalat, amelyet néhány év múlva Nagybányáig hosszabbítanak meg.

1897-ben, Petri Mór szerint megnyílik Zsibón Erdély első óvodája.

1910-ben 3047 lakosából 2481 magyar és 532 román volt. A trianoni békeszerződésig Szilágy vármegye Zsibói járásának székhelye volt.

2002-ben 11 306 lakosából 9181 román, 1503 magyar, 603 cigány és 19 egyéb nemzetiségű volt.

Gazdasága

A város határában felderített kőolaj hasznosítására Puskás Tivadar paraffingyárat létesített.^[forrás?]

Nevezetességek

A zsibói Wesselényi-kastély egy régi metszeten

• A világosi események hírére az utolsó magyar sereg itt rakta le fegyverét.
• A Wesselényi-kastély - 1779 és 1810 között épült, parkjában botanikai kiállítás látható.
• Római katolikus temploma 1886-ban épült.
• Református temploma.
• Wesselényi Miklós szobra (alkotta Sepsi József 2004-ben), a református templom kertjében áll.
• Görög katolikus temploma.
• Botanikus kert

Híres emberek

• Itt született 1796. december 30-án báró Wesselényi Miklós, a reformellenzék egyik vezetője. Itt, a kriptában nyugszik az idősebb és az ifjabb báró Wesselényi Miklós, a kastély építtetője és fia, az árvízi hajós.

Források

• Petri Mór: Szilágy vármegye monographiája IV.: Szilágy vármegye községeinek története (L-Z). [Budapest]: Szilágy vármegye közönsége. 1902. 838–845. o. Online elérés