Vajdaháza
| Vajdaháza (Voivodeni) | |
| Vajdaháza görög katolikus fatemploma | |
| Közigazgatás | |
| Ország | |
| Történelmi régió | Erdély |
| Fejlesztési régió | Északnyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Szilágy |
| Rang | falu |
| Községközpont | Drág |
| Népesség | |
| Népesség | 420 fő (2002)[1] +/- |
| Magyar lakosság | - |
| Földrajzi adatok | |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
Vajdaháza település Romániában, Szilágy megyében.
Tartalomjegyzék |
Fekvése [szerkesztés]
Csákigorbótól délre, Pánczélcsehtől nyugatra, Füzes, Drág, Szótelke és Szentkatolnadorna közt fekvő település.
Nevének eredete [szerkesztés]
Kádár József monográfiája szerint nevét valószínűleg egy Vojvoda nevű dobokai várjobbágytól nyerte.
Története [szerkesztés]
Vajdaháza nevét 1320-ban említették először az oklevelek Woiuadahaza néven.
1511-ben Waydahaza, 1830-ban Vajdaháza néven írták.
Első név szerint ismert birtokosát 1320-ból ismerjük: a Zsombor nemzetség egyik ágából származó Csonka László volt.
Csonka László fiaitól Lászlótól és Domokostól Károly Róbert király hűtlenség miatt elvette a birtokot, és Elefánti Dezsőnek adományozta, de később megkegyelmezve nekik, Vajdaháza visszakerült régi birtokosai az Iklódiak kezére, és az övék maradt egészen az 1500-as évek elejéig. .
1437-ben élt a településen Vajdaházi Nagy Pál, aki Budai Nagy Antal seregében volt zászlótartó.
1440-ben Iklódi Beke fiai voltak Vajdaháza birtokosai, akik itteni birtokukat Maueni Govanni dési sókamarásnak adták zálogba, 1455-ben pedig ugyancsak zálogként adták Odvaruta dési sókamarásnak.
1546-ban Vajdaházát a Lupsai család vette meg, 1554-ben Kupsai János a birtok negyedét Károlyi Ferencnek adta zálogba. 1577-ben Kendy Sándoré, 1583-ban Maróthy Nagy Mihályé.
1599-ben a Sibrik családé lett, aki Báthory Zsigmondtól kapta meg a hűtlenné vált Kendy Sándor birtokát.
1694-ben Teleki Mihályé, s a Telekieké volt még 1898-ban is.
1837-ben 678 lakosa volt, ebből 676 román, 2 zsidó. A házak száma 93 volt.
1891-ben 909 lakosából 1 római katolikus, 896 görög katolikus, 8 református, 3 izraelita volt.
Vajdaháza a trianoni békeszerződés előtt Szolnok-Doboka vármegye Csákigorbói járásához tartozott.
Népviselet, népszokások [szerkesztés]
Az 1800-as évek végén Vajdaházáról a következőket jegyezték fel:
Épületeik faoldalúak, többnyire szalmával fedettek. Lakóházuk egy szoba s pitvar.
A férfiak öltözete házi vászon, kivarrott ingelővel, bő lábravalóval, csizma, kék ujjas és pörge kalap, világos condraposztóvól kivarrt kabát (szokmány); télen czondra-posztó nadrág, selyemmel himzett bőr mellrevaló, fekete báránybőr sapka.
A nők öltözete karton szoknya, piros csizma, mellrevaló, kék ujjas, hozzá fehéres czondrakabátot viselnek.
Nevezetességek [szerkesztés]
- Görög katolikus fatemploma a község északi részén egy dombon épült. Mihály és Gábor őrangyalok tiszteletére szentelték fel. Három harangja van; az egyik 1870-ből való.
Anyakönyvet 1820tól vezetnek.
Hivatkozások [szerkesztés]
- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikája, Népszámlálási adatok 1850–2002 között
Források [szerkesztés]
- Kádár József: Szolnok-Dobokavármegye monographiája VII.: A vármegye községeinek részletes története (Tők–Zsugásztra). Közrem. Tagányi Károly, Réthy László. Deés [!Dés]: Szolnok-Dobokavármegye közönsége. 1901. Online elérés
- Vistai András János: Tekintő - erdélyi helynévkönyv.

