Szilágyballa
| Szilágyballa (Borla) | |
 |
|
| Szilágyballa látképe | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Partium |
| Fejlesztési régió | Északnyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Szilágy |
| Rang | falu |
| Községközpont | Oláhbaksa |
| Népesség | |
| Népesség | 1582 fő (2002)[1] +/- |
| Magyar lakosság | 1367 |
| Földrajzi adatok | |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 Szilágyballa
Pozíció Románia térképén
|
|
| é. sz. 47° 16′, k. h. 22° 56′ | |
Szilágyballa település Romániában, Szilágy megyében.
Tartalomjegyzék |
Fekvése[szerkesztés]
Szilágymegyében, Zilahtól északnyugatra, Oláhbaksa déli szomszédjában fekvő település.
Története[szerkesztés]
Nevét az oklevelek 1364-ben említették először Barla néven Mocsolya és Diósad határjárásakor. A neve előtti Szilágy előnevet csak az 1800-as években kapta, a vasútvonal kiépítésének idején. Nevének eredetét Petri Mór szerint a nép onnan magyarázta, hogy a lakosság egykor itt barlangokban lakott, s a barlang alakból lett röviden a Balla.
1445-ben Balla a Somlyói-vár tartozéka volt.
A település eredetileg Vitéz János váradi püspök birtoka volt, akitől a losonczi Bánffy család foglalta el akkor, mikor hírét vették, hogy a püspököt a Nándorfehérvári ütközet után elfogták.
Az 1400-as és 1500-as években a Losonczi Bánffy és a Báthory családok birtoka volt.
1648-ban idősebb I. Rákóczi György fejedelem ifjú II. Rákóczi Györgynek és nejének Báthori Zsófiának adományozta.
1677 novemberében Thököly Imre itt, a településen szállt meg.
1680-ban Bornemissza Katalin és özvegy Bánffy Kristófné Farkas Margit osztozott meg rajta.
1759-ben Bánffy Ferenc és Boldizsár osztotta fel két egyenlő részre.
Egy 1795 évben kelt vallomás szerint Balla Krasznához tartozott, s mint Krasznai- és Tasnádi uradalmat a kincstár Cserei Farkas udvari tanácsosnak adta.
Az 1808-ban végzett összeíráskor Ballán az alábbi adózó nemeseket és családokat írták össze: gróf Bánffy család, báró Bánffy család, Nagy András, Szőllősi István adózó nemest.
1847-ben 643 lakosa volt, ebből római katolikus 17, görög katolikus 27, református 592, izraelita 7 fő volt.
1890-ben 1095 lakosa volt, ebből magyar nyelvű 1053, oláh 42, melyből római katolikus 10, görög katolikus 42, református 1032, izraelita 11. A házak száma a településen ekkor 192 volt.
Nevezetességek[szerkesztés]
- Református temploma -1782-1784 között épült kőből az előző fa templom és torony helyett. Tornyának építését csak 1835-ben fejezték be.
- Thököly Imre itt Ballán szállt meg 1677 novemberében, mikor Apafi Mihály erdélyi fejedelem engedélyével magánszemélyként toborzott hadával a Wesselényi Pál vezette bujdosókhoz csatlakozott.
Lábjegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikája, Népszámlálási adatok 1850–2002 között
Források[szerkesztés]
- Petri Mór: Szilágy vármegye monographiája III.: Szilágy vármegye községeinek története (A-K). [Budapest]: Szilágy vármegye közönsége. 1902. 82–88. o. Online elérés
|
||||||||||||||||||||||||||||
.svg){kind=small}
