Felsőszék

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Felsőszék (Sâg)
RO SJ Sâg Biserica ortodoxă.jpg
Ortodox templom
Közigazgatás
Ország  Románia
Történelmi régió Partium
Fejlesztési régió Északnyugat-romániai fejlesztési régió
Megye Szilágy
Rang községközpont
Beosztott falvak Ballaháza, Krasznafüzes, Krasznatótfalu, Tuszatelke
Polgármester Florian Bonțe
Népesség
Népesség 656 fő (2011. október 31.)[1]
Község népessége 3276 (2011)[2]
Magyar lakosság 3
Földrajzi adatok
Terület 87,88 km²
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Felsőszék  (Románia)
Felsőszék
Felsőszék
Pozíció Románia térképén
é. sz. 47° 04′ 24″, k. h. 22° 46′ 35″Koordináták: é. sz. 47° 04′ 24″, k. h. 22° 46′ 35″

Felsőszék (románul Sâg) település Romániában, Szilágy megyében.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Szilágy megyében, Krasznafüzes, Füzespaptelek, Tuszatelke és Bánháza között fekvő település.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Felsőszék nevét az oklevelek 1341-ben említették először Zeek néven.

1481-ben Zek, 1523-ban Zik, Zyk, 1546-ban Zeekh, 1760-ban Felső- és Alsó-Szék, 1808-ban Felső-Szék néven írták.

Két Szék nevű település volt a régi Kraszna megyében. Az egyik Alsó-Szék volt, amely Márka településsel nőtt össze. Ma Márkaszék néven nevezik, a másik a máig meglevő Felsőszék (Felső-Szék).

1341-ben az oláh lakosságú Zeek Valkóvár tartozéka volt, s mint a Valkóvárhoz tartozó birtokba ekkor Dancs mestert iktatták be, de ez ellen Gergely fia Jakab tiltakozott.

1564-ben Felsőszék birtokába II. János király Nagyfalusi Losonczi Bánffy Farkasnak adományozta.

1574-ben a Losonczy Bánffy család tagjai elcserélik egymás között birtokaikat, később Rákóczi birtok lett.

1795-ben Wolkenstein-Trostburgi gróf felesége Aspermont Anna vallomása szerint Szék Krasznához tartozott, s mint Rákóczi Ferenc féle birtokot a Kincstár magának tartotta meg..

1847-ben Felsőszéknek 683 lakosa volt, valamennyien görög katolikusok.

1890-ben 967 lakosa volt, melyből 18 magyar, 939 oláh, 10 egyéb nyelvű volt, ebből 948 görög katolikus, 1 görögkeleti, 1 református, és 17 izraelita. A házak száma 190 volt.

Nevezetességek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Görög katolikus fatemploma - 1721-ben épült. Anyakönyvet 1824-től vezetnek.

Lábjegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Institutul Național de Statistică. (Hozzáférés: 2014. február 4.)
  2. Recensământul populației și locuitorilor 2011, Rezultate finale: Tab8. Populaţia stabilă după etnie – judeţe, municipii, oraşe, comune. INS [Nemzeti Statisztikai Hivatal, végleges adatok]. (Hozzáférés: 2013. július 10.)

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Petri MórSzilágy vármegye monographiája IV.: Szilágy vármegye községeinek története (L-Z). [Budapest]: Szilágy vármegye közönsége. 1902. 495–498. o. Online elérés